Kiemelkedő pillanat az uniós jogi vitákban: Magyarország LMBTQ-jogszabálya megbukhat az Európai Bíróság előtt.
Az Európai Unió legmagasabb rangú bíróságának vezető jogi tanácsadója rámutatott, hogy Magyarország tevékenysége, mely a gyermekekhez elérhető LMBTQ tartalmak korlátozására irányul, ellentétes az uniós jogszabályokkal. Ezt a megállapítást a csütörtökön közzétett jogi vélemény tartalmazza.
Az állásfoglalás megerősíti az Európai Bizottság határozott fellépését az Orbán-kormány egyik leginkább vitatott intézkedésével szemben - számolt be róla a Politico.
A vélemény ugyan nem minősül végleges döntésnek, de irányadó szerepet játszhat az Európai Unió Bírósága számára, amely az elkövetkező hónapokban hozhat határozatot az ügyben. Ez az ítélet kötelezheti a magyar kormányt arra, hogy módosítsa vagy akár visszavonja a 2021-ben elfogadott törvényt, amely korlátozza a homoszexualitás és a nemváltás bemutatását vagy "népszerűsítését" olyan médiatartalmakban, amelyek a gyermekek számára elérhetők.
Tamara Ćapeta főtanácsnok szerint Magyarország jogszabályai "jelentős mértékben eltérnek az alkotmányos demokrácia modelljétől". A budapesti szabályozás szerinte azon az előfeltevésen alapul, hogy "a homoszexuális és nem cisznemű életforma nem azonos értékű vagy státuszú a heteroszexuális és cisznemű életformával" - olvasható a kiadott közleményben.
A jogi állásfoglalás egyben megerősíti az Európai Bizottság irányvonalát, amely már hosszú évek óta feszültségben áll a magyar kormány hozzáállásával az alapvető jogok érvényesülésének kérdésében. A nézeteltérések márciusban újabb fokozódásnak indultak, amikor a magyar parlament a Pride-rendezvények nyilvános helyeken való megtartását "betiltotta", és lehetőséget adott arra, hogy a rendőrség biometrikus kamerák segítségével azonosítsa a rendezvény szervezőit és résztvevőit.
Az Európai Bizottság 2021 júliusában eljárást indított Magyarország ellen egy olyan törvény miatt, amely korlátozza a gyermekek hozzáférését LMBTQ témájú tartalmakhoz különböző médiaplatformokon. A jogszabály célja, hogy megakadályozza, hogy a fiatalok ilyen tartalmakkal találkozzanak televíziós adásokban, reklámokban, könyvekben, iskolai felvilágosító órákon és egyéb forrásokban. A törvény értelmében az azonos nemű párok és transznemű személyek nem szerepelhetnek a nappali műsoridőben, míg a queer tematikájú könyveket kötelező megkülönböztető jelzéssel kell ellátni, és ezek nem árusíthatók iskola vagy templom közelében.
A magyar kormány arra hivatkozik, hogy az intézkedések megfelelnek az EU audiovizuális médiaszabályainak, valamint a kiskorúakat a káros tartalmaktól védő előírásoknak.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, már 2021-ben "szégyennek" minősítette a törvényjavaslatot, hangsúlyozva, hogy "a Bizottság minden eszközét beveti annak érdekében, hogy minden uniós polgár jogai biztosítva legyenek, függetlenül attól, hogy ki ő, és hol tartózkodik."
A Bizottság 2022 decemberében bíróság elé vitte az ügyet, és az eljárást 15 uniós tagállam, valamint az Európai Parlament is támogatja.
A főtanácsnok véleménye szerint a magyar jogszabályok több uniós irányelvet is megsértenek, továbbá alapvető jogokat érintenek, ezért a Bizottság által megindított jogi eljárás indokolt.
Ha a bíróság jogsértőnek minősíti a 2021-es törvényt, Magyarország súlyos pénzbírságra számíthat, és kötelezhetik a jogszabály visszavonására.
Csütörtökig a magyar kormány és az Európai Bizottság részéről sem érkezett hivatalos reakció az Európai Bíróság tanácsadói véleményével kapcsolatban.
