Figyelmeztet Budapest főtájépítésze: ilyen mértékű problémával még soha nem kellett szembenéznie az országnak.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, posztjában kiemeli, hogy „Egész júniusban egy csepp eső sem várható.” Ezzel a figyelemfelkeltő megállapítással arra figyelmeztet, hogy a szárazság komoly és széleskörű problémákat okozhat.
Nem szükséges meteorológiai diploma ahhoz, hogy észrevegyük: június hónapban Magyarországon gyakorlatilag elmaradtak az esőcseppek. A csapadék mennyisége olyan elenyésző volt, hogy szinte sehol sem tapasztalhattunk érdemi csapadékot. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, egy hosszú Facebook-bejegyzésben kifejtette, hogy a 2025-ös nyár akár az eddigi legszárazabb időszak is lehet az ország történetében, amely súlyos következményekkel járhat.
"Magyarország vízhiányban szenved. 2022 és 2024 után úgy tűnik ez lesz a legdurvábban aszályos nyár. Az biztos, hogy egész júniusban egy csepp csapadék sem várható. A talajvízkészlet vészesen ürül, jelenleg az ország majdnem egész területén a felső 20 cm nedvességtartalma teljesen eltűnt, nincs.
A csapadékos májusban az emberek lázasan keresték a választ a kerületi és fővárosi ügyfélszolgálatoknál, hogy mikor kerül már sor a gyep nyírására. Most pedig, a helyzet iróniájára, éppen azért faggatják őket, hogy mi indokolta a fű levágását.
A főtájépítész megjegyzi, hogy évek korábbi tapasztalatai alapján érdekes párhuzamot fedezhetünk fel a mezőgazdasági ágazat igényeivel kapcsolatban. Emlékszik arra az esetre, amikor februárban a gazdák aggodalmaskodtak, amiért nem történt meg a belvíz elvezetése, és folyamatosan nyomás alá helyezték az agráriumot. Most viszont, ahogy a nyári hónapok közelednek, a kérdések már más irányt vesznek: máris az eső után érdeklődnek, és azt firtatják, hogy miért üresek az öntözőcsatornák. Ez a két ellentétes helyzet jól rávilágít arra, hogy a vízgazdálkodás mennyire komplex feladat, és hogy a gazdálkodók igényei folyamatosan változnak az időjárás és a szezonok hatására.
A belvíz a mély fekvésű tájakon, egykori lápréteken gyűlik össze. Ha ezek a területek még mindig láprétek lennének, a nyári esőzések is biztosabbak lennének. Jelenleg viszont nem alakulhatnak ki felhők, és most már belvíz sem áll rendelkezésre. Februárban a szétszántott földek porzanak a határon. Változtatnunk kellene, új irányokat kellene keresnünk. Ez a helyzet nem tartható fenn tovább. Ráadásul a technológiai megoldások önmagukban nem elegendőek.
A fenntartható mezőgazdaság irányelvei közé tartozik a no till technika alkalmazása, az ökológiai kiegyenlítő felületek létrehozása, a mulcsolás, valamint a szárazságtűrő növények társulásainak kialakítása. Emellett fontos szerepet kapnak az erdőrekonstrukciók, a vízmegtartás fejlesztése, valamint a földalapú támogatások áthangolása a vízmegőrző gazdálkodási gyakorlatok elősegítésére. De ki fogja ezeket a feladatokat végrehajtani, és mikor kezdődnek el?
- teszi fel a kérdést.
Azt is hozzáteszi, hogy az ország területének 80%-án nagyfokú aszály van.
A felső talajréteg, amely táplálja a gyepszintet, csupán 10-20% víztartalommal bír. Ezzel szemben a fák gyökerei alatt található 50-200 cm-es rétegben még mindig 50% víz található. De ez nem elegendő! Azoknak, akik civilként szeretnének tenni a fiatal fővárosi fákért, önkéntes vízadási lehetőséget kínálunk. Csatlakozni a Beeco applikáción keresztül lehet. Minden egyes emberre szükség van ahhoz, hogy zöldfelületeink átvészeljék ezt a kritikus hónapot. A helyzet komoly. Olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyekre ez az ország még sosem volt felkészülve. A klímaválság újabb szintre lépett...
A szokatlan szárazság és meleg egyébként már a Balatont is kikezdte.
