Ferenc pápa véleménye szerint elengedhetetlen a remény diplomáciájának alkalmazása a globális háborúval járó fenyegetések ellen.
A globális háborúval kapcsolatos egyre égetőbb fenyegetések tükrében a nemzetközi közösségnek sürgősen a remény és a béke diplomáciájának eszméjét kell előtérbe helyeznie - hangsúlyozta Ferenc pápa. A Szentatya csütörtöki beszédében, amelyet a Szentszéknél akkreditált nagykövetek előtt mondott el, arra intett, hogy az ukrajnai konfliktus mielőbbi lezárása elengedhetetlen.
A Vatikánban zajló hagyományos diplomáciai audiencián az egyházfő kifejezte, hogy 2025 fő prioritása a három éve tartó ukrajnai konfliktus megszüntetése. Hangsúlyozta, hogy a háború számos civil életét vette el, ami különösen aggasztó - tájékoztat az MTI.
A közel-keleti harctéren tűzszünetet követelt, hangsúlyozva a Hamász palesztin iszlamista csoport által fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásának sürgősségét. Ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gázában kialakult humanitárius válság rendkívül súlyos és méltatlan helyzetet teremtett, amely azonnali megoldást igényel.
A pápa a kölcsönös párbeszéd és a bizalom erősítésének fontosságát hangsúlyozta, arra bátorítva a feleket, hogy a jövő palesztin és izraeli generációk békében, biztonságban és egymás mellett élhessenek, két külön államban.
A pápa rendkívüli státuszt kért Jeruzsálem számára, a találkozás városaként keresztények, zsidók és muszlimok számára. Békés újraindulást szorgalmazott Szíriában.
A pápa arra ösztönözte a világot, hogy a jubileumi szent évben lépjünk túl a háborús gondolkodásmódon. Kiemelte, hogy a világháború veszélye egyre inkább kézzelfoghatóvá válik, ezért a diplomácia feladata, hogy minden lehetséges fórumon támogassa a párbeszédet – még azokkal is, akiket korábban "kellemetlen" partnereknek tartottak, és akik nem voltak a hagyományos tárgyalókörök részei.
"Ferenc pápa szavaival élve, a remény diplomáciája képes arra, hogy a háború sötét árnyait a béke friss szellője oszlassa el."
Ferenc pápa megfogalmazta, hogy a második világháború után létrejött nemzetközi intézmények jelentős része már nem képes betölteni eredeti küldetését. Szerinte ezek a szervezetek, amelyek a béke és stabilitás fenntartására, valamint az éhínség elleni harcra jöttek létre, ma már nem tudnak hatékonyan reagálni a 21. század új kihívásaira. Legyen szó környezeti problémákról, közegészségügyi válságokról, kulturális vagy társadalmi kérdésekről, vagy akár a mesterséges intelligencia által felvetett dilemmákról, a pápa úgy látja, hogy sürgős reformokra van szükség a globális együttműködés terén.
A pápa hangsúlyozta a nemzetközi intézmények reformjának elengedhetetlen szükségességét, kiemelve a szubszidiaritás és a szolidaritás alapelveit. Rámutatott arra, hogy az államok közötti egyenlőség biztosítása nélkül a világ könnyen "klubbokra" szakad, ahol csak azok nyernek belépést, akik osztják a hasonló nézeteket.
Az 1975-ös Helsinki Egyezmény szellemének visszaszerzését szorgalmazta, amelynek segítségével az egymással szembenálló és ellenségnek tartott államok találkozási teret tudnak teremteni, és a párbeszéd eszközét tudják felhasználni a konfliktusok megoldásában.
"A háború sosem hoz mást, csak veszteséget (...), nem nézhetjük tétlenül, ahogy megfagyott gyerekekkel szembesülünk, csupán azért, mert kórházakat vagy energiaellátó rendszereket semmisítettek meg" - fogalmazott.
Megjegyezte, hogy a konfliktusokat a folyamatosan fejlődő és egyre rombolóbb fegyverek elterjedése gerjeszti. Kifejezte azt az elképzelést, hogy a fegyverkezésre és egyéb katonai költségekre szánt összegeket inkább egy globális alap létrehozására kellene fordítani, amely az éhezés felszámolására irányul.
A konfliktusok, terrorizmus, éhínség dúlta térségek között több afrikai, latin-amerikai országot sorolt fel. Aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmus egyre terjedő megnyilvánulásaival szemben.
Megemlítette a keresztény közösségek üldözését elsősorban Afrikában és Ázsiában, valamint a vallásszabadság korlátozásának "finomabb" módszereit, amelyeket az egyházfő szerint Európában alkalmaznak a keresztények alkotmányos jogainak megsértésével.
Ferenc pápa a diplomáciai törekvések középpontjába helyezte az elesettek segítését. Kiemelte, hogy a világ soha nem tapasztalt még ilyen mértékű fejlődést és gazdagságot, ugyanakkor a társadalom egy újfajta magányt és elveszettséget is átél, amely precedens nélküli az emberiség történetében.
A technológiai fejlődés előnyeit hangsúlyozva azonban érdemes figyelembe venni, hogy ez a fejlődés gyakran mentális beszűkülést idézhet elő. A valóság leegyszerűsítése, a visszaélések lehetősége, valamint a szorongás és elszigetelődés érzése mind jellemzővé válhat a közösségi médiák és online játékok világában. A pápa hangsúlyozta a fiatalok számára a kritikus gondolkodás fejlesztésének fontosságát, mert csak így válhatnak a társadalom aktív és felelős tagjaivá.
Mindezek a kihívások komoly veszélyt jelentenek az emberi kapcsolatokra, a hagyományos nevelési és oktatási elvekre, valamint a társadalmi normákra is. A pápa hangsúlyozta, hogy a kulturális értékek továbbadásának felelőssége továbbra is a családok és a pedagógusok vállán nyugszik.
A pápa kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy bizonyos nemzetközi és multilaterális megállapodások, valamint dokumentumok egyoldalú újraértelmezése olyan ideológiák terjedéséhez vezet, amelyek nemcsak megosztják a közösségeket, hanem aláássák a népek értékeit és hitét is.
Az egyházfő kijelentette, hogy egyfajta ideológiai gyarmatosítás zajlik, amely egy jól megtervezett program keretein belül valósul meg. Ennek célja, hogy a különböző népek hagyományait, történelmét és vallási kötelékeit gyökerestől eltüntesse.
A cancel culture, vagyis az eltörlés kultúrája terjedését említette, és határozottan elítélte az abortuszhoz való jog védelmét, kijelentve, hogy ez "ellentétes az emberi jogokkal, különösen az élethez való joggal".
A pápa határozottan elítélte a rabszolgaság modern megnyilvánulásait is, beleértve a munkavállalók kizsákmányolását, az embertelen munkakörülményeket, valamint a munkahelyi biztonság teljes hiányát.
A nemzetközi közösségtől az emberkereskedelem felszámolását sürgette: rámutatott, hogy emberek tömegei kelnek át sivatagokon és tengereken, és utána idegen földön találják magukat, ahonnan kiutasítják őket, vagy törvénytelenek maradnak. Azért kell tenni, hogy az otthonok, a haza elhagyása választás legyen, ne pedig túlélési kényszer - mondta.
A pápa hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a szegény országok adósságának eltörlése, a börtönökben raboskodó elítéltek büntetéseinek mérséklése, valamint a halálbüntetés globális szintű megszüntetése.
A pápa beszédét a Szentszéki Államtitkárság egyik munkatársa tolmácsolta. Az audiencián a Szentszéknél akkreditált 184 ország nagykövete gyűlt össze, köztük a Magyarországot képviselő Habsburg-Lotharingiai Eduard is jelen volt.
