A Duna-Tisza köze mostantól félsivatagos területként van nyilvántartva, ami új kihívások elé állítja a régiót. Ennek érdekében egy átfogó vízpótlási program veszi kezdetét, amely célja a helyi ökoszisztéma fenntartása és a vízellátás biztosítása.
Évek óta hatalmas szárazság sújtja az ország számos területét, a Duna-Tisza köze óriási bajban van. Az aszály miatt az intézkedések új korszakát vezeti be a kormány.
A 2025-ös év első fele rendkívül hűvös és csapadékmentes időszakot hozott magával, ám június beköszöntével az időjárás drámai fordulatot vett, és forró nyár köszöntött ránk. A Jászkunság területén a kapás növények szenvedtek a leginkább a kedvezőtlen körülményektől, míg Békés megyében a korai aratás máris árulkodik az idei gyenge termésről. Bács-Kiskunban pedig a gyümölcstermesztés jövője került veszélybe. A mezőgazdaság több ágazata is komoly nehézségekkel küzd, de a kukorica helyzete talán a legkritikusabb. Az aszály sújtotta körülmények sürgetik az új intézkedések bevezetését, melyek már ettől az évtől kezdve jelentős változásokat hozhatnak - számol be a Világgazdaság.
A Duna-Tisza köze egyre inkább félsivatagi jelleget ölt: az ENSZ is riasztó jelzéseket küldött.
Az aszály jelensége nem új keletű, hanem évről évre megjelenő kihívás hazánk különböző vidékein. Az idei év sem kivétel, hiszen a Duna-Tisza köze a legnagyobb mértékben érintett területek közé számít. Az ENSZ már a félsivatagos övezetek közé sorolja ezt a régiót, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.
Indul egy átfogó vízpótlási kezdeményezés az aszály hatásainak mérséklésére.
Erre válaszul indította el az Országos Vízügyi Főigazgatóság a "Duna-Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása" című, többéves komplex programot, amelynek célja a vízpótlás és vízvisszatartás műszaki feltételeinek megteremtése a térségben. A projekt összesen 11788 négyzetkilométert, 171 települést, 800 ezer lakost és négy vármegyét érint.
4,7 milliárd forintos beruházás: a vízmegőrzés a fő irányvonal.
A kormány idén tavasszal 4,7 milliárd forintot szánt tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, ami lehetővé tette, hogy már 150-200 millió köbméter többletvíz álljon rendelkezésre. A céljaik között szerepel, hogy év végéig 3 milliárd köbmétert érjenek el, ami hosszú távon fenntartható megoldást nyújthat. Továbbá, a következő években a kormány egy ambiciózus, 242 milliárd forintos vízgazdálkodási beruházásra készül, amely majdnem másfél szerese az elmúlt évtized beruházásainak.
A jelenlegi ciklus stratégiai tervében a vízvisszatartáson, vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodáson és a takarékos öntözési technológiákon van a hangsúly. Az agrártárca szerint ez a rendszer a későbbiekben továbbfejlesztve megoldás lehet a klímaváltozás kihívásaira.
