Képzeld el, hogy felajánlod az adód 1 százalékát egy neked fontos ügynek vagy szervezetnek. Aztán hirtelen megérkezik az állam, és a te jó szándékod ellenére valaki másnak adja ezt az összeget. Így a te döntésed és támogatásod egy másik irányt vesz, ami f

Az elmúlt hetek során valamikor leült a számítógép elé, belépett az ügyfélkapu rendszerébe, és elvégezte az adóbevallásának elkészítését. Ekkor lehetősége nyílt arra is, hogy döntést hozzon arról, kinek juttatja el adója 1%-át. Kiválasztott egy civil szervezetet vagy esetleg egy újságot, beírta a megfelelő adószámot, majd rákattintott a leadás gombra. Ezzel a lépéssel Ön, mint állampolgár, kifejezte szándékát, hogy az adója egy részét egy számára fontos célra irányítsa. Azért volt erre lehetősége, mert a jogszabályok ezt lehetővé tették.

A május 20-i határidő letelte után mindössze hat nappal a Fidesz belépett a színre. Benyújtottak egy módosító indítványt a már így is sok vitát generáló ellehetetlenítési törvényjavaslatukhoz, amelynek célja, hogy utólagosan megváltoztassák az Ön döntését. Ez a módosítás gyakorlatilag azt jelentené, hogy az állam által kijelölt alapítványhoz irányítanák a pénzeket az adó 1%-ából, amelyet Ön esetleg a kormánynak nem tetsző szervezeteknek szánt volna.

A kormánypárt ugyanis egy új törvénnyel lehetetlenítené el azokat az újságokat és civil szervezeteket, amik szerintük veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezt úgy csinálnák, hogy rájuk sütik a külföldiügynök-bélyeget, mert elfogadtak támogatásokat külföldről is, és közben megírják mondjuk azt, hogy az EU tagállamai megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát. Vagy arról tudósítanak, amikor egy kormányellenes tüntetésen azt skandálják, hogy "fasiszta diktátor". Vagy családnak neveznek gyerektelen párokat, különösen olyanokat, akik nincsenek összeházasodva. És ha valaki Ukrajna honvédő háborújáról beszél, azt rögtön ukrán propagandistának bélyegeznék meg.

Az adóink 98 százaléka az állam rendelkezésére áll, és arról senkinek nincs közvetlen beleszólása. Azonban 1996 óta egy fontos lehetőség nyílt meg az adózók előtt: dönthetnek arról, hogy adójuk 1 százalékát nem az államnak, hanem egy általuk választott, szimpatikus szervezetnek ajánlják fel. Ez a szervezet lehet bármelyik, amelynek céljaival az adózó egyetértene, és amelyik részt vesz ilyen gyűjtésekben. Ez a lehetőség összességében milliárdos nagyságrendű támogatást jelenthet. Ezen kívül a másik 1 százalékot egyházaknak lehet felajánlani, így az adózók közvetlenül hozzájárulhatnak számukra is.

Ez eddig így alakult. A Fidesz eredetileg az ellehetetlenítési törvényjavaslat keretében 2026-tól kívánta eltávolítani az adó 1 százalékából részesedő szervezetek listájáról azokat, amelyeket a Szuverenitásvédelmi Hivatal veszélyesnek ítélt, valójában azonban olyan szervezetekről van szó, amelyek a kormány és a Fidesz számára nem elfogadhatóak. Idén még lehetőségük volt (lett volna) adó 1 százalékot gyűjteniük, de a jövő évtől már nem számíthatnak erre a támogatásra.

Bár a törvény még nem kapta meg a végső jóváhagyást, a Fidesz máris módosított a javaslaton: tervezeteik szerint idén elvennék az adó 1 százalékos felajánlásokat azoktól a szervezetektől, amelyekre az adófizetők eddig szánták támogatásukat. Az adózók nem kapnának újabb lehetőséget arra, hogy döntsön a pénzük sorsáról, mivel a Fidesz előre kijelölné azt a szervezetet, ahová ezek az összegek kerülnek. Ez a szervezet nem más, mint a Batthyány-Strattmann László Alapítvány, amelyet a kormány idén januárban alapított, és amely a drága gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök támogatására benyújtott egyedi méltányossági kérelmek elbírálásával foglalkozik.

Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy az idei évben hányan és kinek ajánlották fel adójuk 1 százalékát. Az ilyen jellegű adatokat a NAV csak a gyűjtési időszakot követően, körülbelül fél év elteltével, tehát ősszel hozza nyilvánosságra, és ekkor történik meg a felajánlott összegek folyósítása is. Az, hogy a kormányhoz ezek az adatok korábban eljutnak-e, egyelőre kérdéses. Az azonban valószínűsíthető, hogy ha a NAV már most is birtokában van ezeknek az információknak, akkor a kormány is hozzáférhet, hiszen például Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter gyakran előre beszél a kiskereskedelmi statisztikákról, mielőtt azok a KSH hivatalosan nyilvánosságra hozná. A kormány ugyanis hozzáfér az online pénztárgépek adataihoz, amelyek szintén a NAV-hoz tartoznak. Ha ez valóban így van, akkor a kormány már most tisztában lehet azzal, hogy az általuk megcélzott szervezeteknek az állampolgárok mennyi 1 százalékos felajánlást tettek idén.

Az idei évben várhatóan még nagyobb összeg kerülhet felajánlásra, mint tavaly, hiszen a kormány szándékosan tett lépéseket az ellehetetlenítési törvény révén. E törvény javaslatának benyújtása éppen egybeesett az adóbevallások leadási határidejének utolsó hetével. Eközben számos érintett szervezet, köztük az idén először részt vevő Telex is, kampányt indított az 1 százalékos felajánlásokért. Ennek következtében valószínű, hogy a civil szervezetek és független médiák támogatói, a kormány intézkedéseit látva, úgy dönthettek, hogy idén különösen fontosnak tartják az érintett szervezetek segítését az adójuk 1 százalékával.

Amennyiben a kormány tényleg hozzáfér a NAV adataihoz, akkor tisztában van azzal, hogy kiktől és mekkora felajánlásokat kívánnak most, utólagosan, megvonni. Felvetődik az a érdekes kérdés is, hogy ha ez a módosítás tényleg életbe lép, és a jövőben elvonják a már felajánlott támogatásokat az érintett szervezetektől, vajon valaha napvilágot lát-e, hogy egyes szervezetek mennyi felajánlást kaptak volna valójában?

Egyedi megfogalmazásban: Ezzel kapcsolatban, valamint azzal is érdeklődtünk a NAV-nál, hogy mi áll annak hátterében, hogy csupán ősszel válik nyilvánvalóvá, mekkora támogatást kapott egy-egy szervezet. A cikkünk megjelenéséig azonban nem érkezett válasz tőlük.

A szigorító intézkedés bevezetése önmagában nem meglepő, még akkor sem, ha ellentmond a Fidesz korábbi nyilatkozataival. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a nemrégiben benyújtott ellehetetlenítési törvényjavaslat kapcsán a következő kérdésre válaszolt: visszamenőlegesen is meg fogják vizsgálni, mely szervezetek részesültek külföldi támogatásokban. A válasza így hangzott: "Természetesen a múltbeli eseteket is át kell nézni, a következmények nem vonatkozhatnak rájuk. A visszaható hatály tilalma pedig önök előtt sem ismeretlen."

A visszaható hatály tilalma alapvető jogelv, amely megakadályozza, hogy egy új jogszabály a kihirdetése előtt történt eseményekre vonatkozzon. Ez azt jelenti, hogy elméletileg lehetetlen lenne visszavonni az idei évben felajánlott adó 1%-os támogatásokat, mivel az adófizetők ezeket még a vitatott törvény elfogadása előtt ajánlották fel. Ezt a tényt Kocsis Máté is megerősítette.

Stánicz Péter alkotmányjogász a Partizánnak kifejtette, hogy lényeges és érthető szempont az adó 1%-os felajánlások nyilatkozatainak határideje, amely május 20-ig terjedt. Ezen a napon még úgy tűnt, hogy azok, akik éltek a felajánlás lehetőségével, bízhattak abban, hogy a választott kedvezményezett valóban megkapja a juttatást. Azonban felmerül a törvényjavaslat módosítása kapcsán, hogy ha ezt a javaslatot ilyen formában fogadják el, akkor lehetőség nyílik arra, hogy utólagosan beavatkozzanak már megtett jogi cselekményekbe, jognyilatkozatokba, vagy jogviszonyokba, így a jogalkotás eszközeivel befolyásolják a korábbi döntéseket.

Stánicz véleménye szerint, ha a törvényjavaslatot a javasolt módosítóval együtt fogadják el, akkor felmerül a visszaható jogalkotás tilalmának kérdése. Ugyanakkor alkotmányjogi szempontból nem zárható ki, hogy egy ilyen rendelkezést visszamenőlegesen is alkalmazzanak. Az alkotmányjogász rámutatott, hogy létezhetnek olyan alkotmányos érvek, amelyek indokolhatják az adó 1 százalékból való kizárást. "Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy ennek rendkívüli helyzetben kellene megvalósulnia, és szigorú garanciákkal kellene alátámasztani. Jelenleg a módosítóval kapcsolatban azt tapasztaljuk, hogy a szabályozás nagyon tág teret enged, ami folyamatos problémát jelent a törvényjavaslat kapcsán, mivel nem világos, hogy pontosan milyen személyekre, szervezetekre és magatartásokra vonatkozik majd."

A szakértő kiemelte, hogy az adózók lehetőséget kapnak arra, hogy panaszt tegyenek az Alkotmánybírósághoz, ahol nemrégiben Polt Pétert és Hende Csabát választották alkotmánybírónak. Szavai szerint ez a lépés veszélyezteti az adófizetők önrendelkezését, hiszen megfosztaná őket attól a joguktól, hogy saját adójuk 1%-áról szabadon döntsenek.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint nem csupán az adófizetők, hanem az érintett civil szervezetek is jogorvoslatért folyamodhatnak az Alkotmánybírósághoz. Ezt követően lehetőségük van arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak. Az idei évre vonatkozó 1 százalékos felajánlások elvételére vonatkozó fideszes módosító javaslat "nyilvánvalóan ellentétes az Alaptörvénnyel és a Magyarországra vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel", mivel "a felajánlások rendszerébe történt utólagos törvényi beavatkozás egyértelműen sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát".

A fideszes javaslat véleményük szerint sérti az érintett szervezetek érdekeit.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a módosító javaslat a felajánlók jogait sérti.

Az egyesület véleménye szerint mindezek mellett „a javasolt intézkedés diszkrét diszkriminációt is hordoz, mivel túlnyomórészt a valós vagy csak vélt politikai nézetek, illetve világnézeti álláspontok alapján szelektál a különböző szervezetek között.”

Lázár János az adó 1 százalékos felajánlásokkal kapcsolatos kérdéseket csupán "technikai jellegűnek" minősítette a keddi sajtótájékoztatóján. Az építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy egyetértenek abban, miszerint hibát követ el az, aki külföldi pénzeket enged be a magyar belpolitikai színtérre. Hozzátette, hogy ami a törvény szövegét illeti, azt ő csupán technikai kérdésnek tartja, nem pedig véglegesen eldöntött ügynek. Amikor arról érdeklődtek, hogy nem tartja-e a közönség félrevezetésének azt, hogy előbb felajánlják az 1 százalékos adójukat, majd ezt a lehetőséget később elvonják tőlük, így reagált: "Jelenleg van érvényes jogszabály? Csak vita létezik, jogszabály nem. A helyzet folyamatosan változik, néha szigorodik, máskor enyhül, már követni is nehéz." A fideszes többségű parlamenti igazságügyi bizottság azonban kedden már áldását adta a módosításra.

Bárhogyan is alakul a jogszabály sorsa, Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt világossá tette, hogy Magyarország miben különbözik: "Ez nem Románia, ahol utólag találunk ki jogszabályokat. Vannak már létező törvények, és ezeket mindenkinek be kell tartania." Érdekes, hogy éppen a miniszterelnök az, aki néhány évvel korábban az Európai Néppárt számára kifogásolta, hogy "a jogállamiság fogalma nem tűri a szabályok visszamenőleges módosítását vagy szankciók alkalmazását".

A módosítás értelmében a szervezetektől elvont felajánlásokat a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért fogja megkapni. Ezt az alapítványt a kormány idén januárban alapította azzal a céllal, hogy átvállalja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerepét. Feladatai közé tartozik a drága gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi, méltányossági támogatásának elbírálása, amelyek nem tartoznak a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körébe.

Az alapítvány elindulása után még az ügyfelei és partnerei is bizonytalanok voltak abban, hogy miként fog működni a szervezet. Áprilisban azonban bejelentették, hogy körülbelül 1100 méltányossági kérelem érkezett be hozzájuk. A kérelmek elbírálásához állítólag külső szakértőket is igénybe vesznek, ha szükséges, de a részleteket illetően nem árultak el sokat a szakmai kérdések természetéről és arról, hogy pontosan kikhez fordulnak. Az alapítvány működéséhez évi 45 milliárd forintos költségvetés áll rendelkezésre, emellett pedig adó 1%-os felajánlásokat is fogadhat.