Az IMF előrejelzései szerint a vámháború következményei jelentős hatással lesznek a globális gazdaságra. A kereskedelmi feszültségek fokozódása nemcsak a részt vevő országok gazdasági teljesítményére, hanem a nemzetközi ellátási láncokra is kihat. Az IMF
A Nemzetközi Valutaalap egyidőben hívta fel a figyelmet az amerikai gazdaság lelassulásának, valamint a globális gazdasági növekedés jelentős visszaesésének kockázataira, miközben megvédte az amerikai Fed bank monetáris politikáját.
Legújabb előrejelzésében az IMF közel egy százalékkal csökkentette az Egyesült Államok gazdasági növekedésére vonatkozó várakozásait. A G7-es országok mellett más jelentős gazdaságok, mint Kína, India, Brazília és Dél-Afrika – tehát néhány kulcsfontosságú BRICS-tag – növekedési prognózisait is lefelé módosították.
Az ok? Bár a Valutaalap nem mutogat ujjal a Trump-kormányzatra, mégis sikerült megjegyeznie, hogy "ha az országok nem oldják meg sürgősen a kereskedelemmel kapcsolatos feszültségeket", illetve "ha fennmarad a hirtelen vámemelések nyomán fellépett bizonytalanság", akkor újabb borús növekedési jóslat jöhet és "jelentősen visszaeshet a globális növekedés".
A Valutaalap szerint a vámpolitika egyik legnagyobb vesztese maga az Egyesült Államok lesz - közel 1%-os visszaeséssel. Nagy-Britannia és Japán is különösen nagy pofont kap, mivel fél százalékkal romlottak a növekedési kilátásai. A Trump által sokat bírált Kanada és Kína is 6 tized százalékponttal eshet vissza - miközben a német és a francia gazdaság 3, illetve 2 tized százalékponttal.
Mindezek fényében az IMF nem éppen kedvező pontszámokat gyűjt Trump elnök szemében, aki már korábban is "drága közvetítőnek" nevezte a szervezetet. Továbbá, támogatói - mint azt a híres Project 2025 dokumentum is hangsúlyozza - arra ösztönzik őt, hogy fontolja meg az Egyesült Államok kilépését az IMF-ből. Jelenleg a második Trump-kormányzatnak nincs hivatalos IMF-képviselője, és a Világbanknál, valamint a Pénzügyminisztérium nemzetközi osztályán sem található kinevezett vezető.
A Politico cikke szerint az Egyesült Államok kapcsolattartásának feladatait második vonalbeli hivatalnokok végzik a világ többi részével. Ugyanakkor Scott Bessant amerikai pénzügyminiszter szerdai programjában egy fontos beszéd is szerepelt, amelytől sokan azt várták, hogy világos iránymutatást ad az adminisztráció IMF-fel és Világbankkal kapcsolatos stratégiájáról.
A Politico értesülései szerint a Világbank már igyekszik alkalmazkodni az amerikai politikai elvárásokhoz, és "proaktívan kezdett el olyan reformokat végrehajtani, amelyeket a kongresszusi republikánusok sürgetnek" – állítja egy, a "Fehér Házhoz közeli forrás". Ezzel szemben az IMF egyelőre nem mutat hasonló hajlandóságot, és a forrás megjegyzése szerint "a Trump-adminisztrációhoz képest kevesebb befolyása lesz".
Visszatérve az IMF által a gazdasági lassulás okaként említett amerikai védővámokra, a Fehér Ház szerint az a fontosabb, hogy azok akkora pénzeket áramoltatnak az amerikai államkasszába, ami lehetőséget teremt az adócsökkentésekre, miközben "teljes gőzzel" támadnak fel és teremtenek állásokat az amerikai gyárak.
A vámháború amerikai-kínai színterén a tarifák ugyan rendkívül magasak, ám Trump elnök legutóbbi nyilatkozata szerint még mindig van remény a megállapodásra Pekinggel. "A vámok lényegesen csökkenni fognak, de teljesen eltűnni nem fognak" - fogalmazott.
Az anyag a Nemzetközi Valutaalap háromnapos washingtoni tavaszi konferenciáját megelőzően került nyilvánosságra. Pierre-Olivier Gourinchas, a Valutaalap vezető közgazdásza úgy véli, hogy idén nem várható recesszió, hiszen a világgazdaság "ígéretes lendülettel" indította az évet. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az amerikai gazdasági visszaesés kockázata 40 százalékkal nőtt, míg korábban ez az arány mindössze 25 százalék volt.
A szakértő véleménye szerint a Trump által kritizált Fed bank helyes döntést hoz azzal, hogy nem módosítja a kamatlábakat. A bank függetlensége kulcsfontosságú ahhoz, hogy hatékonyan tudják kezelni az inflációt.
A jelentés nem az aktuális helyzetet jellemzi, mert április 4. óta Trump visszalépett és 90 napra a 10 százalékos alapszintre mérsékelte a világ országaival szemben bevezetett vámokat.
Viszont Kínával szemben nem fogta vissza magát, amire Peking is keményen válaszolt: 125 százalékos vámokat vetett ki a de facto 145 százalékos amerikai vámokra válaszolva
