Íme az elmúlt év legkiemelkedőbb befektetési lehetőségei!
A befektetési alapok hozamainál ellentétben az állampapírok esetében adómentesek a nyereségek.
Az elmúlt év során számos vonzóbb befektetési lehetőség kínálkozott, mint az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). Azok számára, akik mostanában élvezik a körülbelül 18 százalékos hozam előnyeit, és fontolgatják, hogy átváltanak a 3,95-5,2 százalékos kamatozású PMÁP-ról, érdemes alaposan körülnézniük a befektetési alapok világában is. (A PMÁP-ok kamatfordulóinak időpontját, valamint a régi és új kamatokat itt találhatják.)
2024-ben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) statisztikái alapján figyelemre méltó eredmények születtek a hazai befektetési alapok terén. Összesen 140 alap vagy alap-sorozat teljesítette úgy, hogy hozamuk meghaladta a 18 százalékot; bizonyos konstrukciók esetében pedig a hozamok akár 50, sőt 60 százalékot is túlléptek. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Hold Alapkezelő Hold Max USD származtatott alapja nyújtotta, amely egy év leforgása alatt lenyűgöző, 62 százalékos hozamot ért el – mindezt dollárban. A dobogó második fokára ugyanezen alapkezelő Platina Delta alapja állhatott fel, amely 55 százalékos árfolyamemelkedést könyvelhetett el. A harmadik helyezett az Erste Arany alapok alapja lett, 41,59 százalékos teljesítménnyel, emellett az MBH észak-amerikai részvényalapja is figyelemre méltó, 40 százalék feletti hozamot produkált tavaly.
A befektetési alapok hozamai után, ellentétben az állampapírokkal, bizony adót kell fizetni. Az állam kamatadó formájában 15%-ot von el, sőt, az ingatlanalapok kivételével további 13%-ot is elérhet a szociális hozzájárulási adó (szocho) révén. Azonban van lehetőség arra, hogy ezt elkerüljük: ha tartós befektetési számlán (TBSZ) helyezzük el megtakarításainkat – hangsúlyozza Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. Tavaly rekordmennyiségű ilyen számlát nyitottak a bankok és brókercégek ügyfelei. Az OTP Bank nemrégiben azt is bejelentette, hogy privátbanki ügyfelei évente nyitnak egy új TBSZ-t, amivel a gyűjtőévek számát figyelembe véve összesen hat adókedvezményes számlájuk működik a banknál.
Az említetteken felül még legalább két tucat olyan hazai befektetési alap volt tavaly, amelyik 30 százalék fölötti hozamot ért el. A legtöbbet azok keresték, akik fejlett piaci részvényalapokat vagy török részvényalapokat választottak. A fejlett piaci konstrukciókon belül különösen jól teljesítettek azok az alapok, amelyek az aktuális trendeket lovagolták meg, ilyenek például a VIG Megatrend, az Erste DPM Megatrend vagy a Generali Innováció alapok.
A Budapesti Értéktőzsdén a befektető alapok révén jóval nagyobb nyereséget lehetett elérni, mint az állampapírok esetében. Tavaly a BUX ETF hozama enyhén túllépte a 30 százalékos szintet, és hasonló teljesítményt mutattak a többi indexkövető részvényalap is, amelyek szintén 30 százalék körüli hozamot zártak. A magyar részvényalapok általában kedvezőbb eredményeket produkáltak a közép-európai alapokkal szemben, de a régiós alapok teljesítményét sem érdemes alábecsülni, hiszen sok esetben 20 százalékos, sőt, annál magasabb hozamokat is elértek.
A szakértők véleménye szerint az idei év kedvező fordulatokat hozhat a budapesti és a regionális részvénypiacokon. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényei különösen alulértékeltnek számítanak, ami új befektetési lehetőségeket kínál. Emellett az OTP elemzői is felfigyeltek a lengyel részvénypiac ígéretes lehetőségeire. A BUX index folyamatos növekedést mutat az év kezdetétől fogva, és jelenleg történelmi csúcsokat döntöget.
Tavaly a befektetési alapok világában szinte mindenki a pozitív hozamokkal ünnepelhetett, hiszen 80 százalékuk nyereséget könyvelhetett el, amely meghaladta a 3,7 százalékos inflációt. Különösen a részvényalapok és néhány abszolút hozamú alap brillírozott, míg a vegyes alapok is szép eredményeket mutattak, sok esetben két számjegyű hozammal zárták az évet. A hazai rövid kötvényalapok, amelyek a kisbefektetők körében népszerűek, általában 6-9 százalékos hozamot kínáltak, míg a hosszú kötvényalapok teljesítménye általában alacsonyabb volt. A lakossági befektetők által keresett forintos ingatlanalapok hozamai 5,35 és 7,23 százalék között mozogtak.
A közel 800 alap és sorozat közül csupán 40 alatti hozammal zárt az év. Ezen alapok között több orosz részvényalap is megtalálható, amelyek gyakorlatilag likviditás nélkül vannak, mivel az orosz tőzsdén a vagyonkezelők nem tudnak aktívan kereskedni. Néhány nemzetközi vagyonkezelő már teljes mértékben leírták az orosz piacon végrehajtott befektetéseiket. Továbbá, tavaly néhány abszolút hozamú alap és speciális részvényalap is gyenge teljesítményt nyújtott.
Mielőtt valaki döntést hoz a frissen kapott állampapírhozamának befektetéséről vagy a PMÁP-jának eladásáról, érdemes alaposan mérlegelnie, hogy a befektetési alapokon vagy részvényeken eddig elért hozam nem garantálja a jövőbeli nyereséget. Ezek a befektetési formák kockázattal járnak, és előfordulhat, hogy veszteséget is eredményeznek. Az állampapírok fixált vagy valamilyen mutatóhoz, például az inflációhoz kapcsolódó változó kamatot kínálnak, így biztosítva a befektetők számára a kiszámítható hozamot. Azok számára, akik biztonságos, kockázatmentes hozamra vágynak, az állampapírok mellett a bankbetétek is jó alternatívát jelenthetnek. Bár a hazai nagybankok jelenleg nem mindig kínálnak vonzó kamatokat, érdemes alaposan átnézni a lekötött betét ajánlatokat, mivel találhatók olyan lehetőségek is, amelyek akár az inflációt is jelentősen meghaladó kamatot biztosítanak 6-12 hónapos lekötés esetén.
