Európai államok katonai erőket vezényelhetnek Ukrajnába.
Nagy-Britannia, Franciaország és az északi államok egyesített erővel támogatják azt az európai kezdeményezést, amely a tűzszünet idején több tízezer katona bevetését célozza meg. Ezzel szemben Németország és más nemzetek ellenállnak ennek a tervnek. A balti országok és Lengyelország aggodalommal figyelik a helyzetet, mivel attól tartanak, hogy a katonai küldetés elvonhatja a keleti határon szükséges erőforrásokat, ezáltal sebezhetővé téve őket Oroszország lehetséges agressziójával szemben.
Egy brit kormányzati forrás nyilatkozata szerint Európa saját erőforrásaival is képes lenne szárazföldi haderőt létrehozni. Ugyanakkor a miniszterek az Egyesült Államoktól várnák a légitámogatást, amely magában foglalhatja például a Patriot légvédelmi rendszereket és felderítő repülőgépeket. Továbbá, egy brit katonai szakértő úgy véli, hogy a brit hadsereg akár 25 ezer katona mozgósítására is képes lenne.
Néhányan úgy vélik, hogy az ENSZ békefenntartó missziója a bölcsebb választás, hiszen akár százezer katona is részt vehetne benne. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy elkerüljük az Egyesült Államok közvetlen beavatkozását a konfliktusokba.
A brit miniszterelnök, Keir Starmer a békefenntartók kérdéséről tárgyal majd az EU vezetőivel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral február 3-án Brüsszelben. John Healey brit védelmi miniszter hangsúlyozta Nagy-Britannia vezető szerepét ebben a kérdésben. Korábbi jelentések szerint Trump nem küldene amerikai csapatokat és nem finanszírozná a küldetést.
