Emlékünnepség a Bolyai Farkas Középiskolában A Bolyai Farkas Középiskola falai között különleges eseményre került sor: az emlékünnepség keretében diákok, tanárok és az iskola közössége együtt idézte fel a múlt fontos pillanatait. Az ünnepség célja, hogy
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban méltóságteljes ünnepség keretében emlékeztek meg a világhírű magyar matematikus, Bolyai János születésének 222. évfordulójáról. A reggel nyolc órakor kezdődő esemény gazdag és színvonalas programmal várta az érdeklődőket, mely nemcsak az ünnepelt életét és munkásságát idézte fel, hanem friss és izgalmas elemeket is tartalmazott. A rendezvény csúcspontját a matematikus tevékenységét összegző, elgondolkodtató felvezető szöveg jelentette, amelyet egy lenyűgöző filmvetítés követett. Az igazgató szívélyes köszöntője után egy inspiráló előadás következett, amely felkeltette a hallgatóság kíváncsiságát és elmélyítette a tudomány iránti érdeklődést. Az esemény zárásaként az iskola diákjainak színvonalas műsora varázsolta el a közönséget, megkoronázva e jeles alkalmat.
Hajdú Zoltán igazgató érdeklődésünkre elmondta: - A születésnapi ünnepség már reggel 8-kor elkezdődött az Edunium Egyesület Bolyai műhelyével két osztályteremben, ahol a két nagy matematikus, apa és fia élettörténetét interaktív módon kísérték végig öt osztály diákjai. Tíz órától másik öt osztály tanulói koszorúzták meg a két Bolyai sírját, ahol Jakab István iskolalelkész mondott rövid beszédet. Tizenegy órától a kilencedikes évfolyamnak szerveztek egy versenyt a matematika katedra tanárai. A részt vevő diákok egy térképpel a kezükben el kellett induljanak a városban, és a Bolyaiak nevéhez fűződő épületeket megkeressék. Az első helyezetteket díjazták. Egy órától a díszterem volt a színhelye az emlékünnepségnek. A nap eseményein 25 osztály körülbelül hétszáz-nyolcszáz diákja vett részt. Úgy osztottuk be a programot, hogy minden osztály egy-egy órát hiányozzon a napi tevékenységekről, de közben mindenki részesüljön egy kis történelemben - nyilatkozta az igazgató.
Az ünnepség a díszteremben vette kezdetét, ahol az iskolaigazgató Bolyai János munkásságát méltató beszéde hallható volt. A műsorvezetői feladatot Tóth Adrienn, a XI. osztály tehetséges diákja vállalta magára, és ő olvasta fel a szöveget. Kiemelte, hogy Bolyai János volt az első magyar matematikus, akiről Eötvös József úgy nyilatkozott, hogy "világraszóló" alkotást hozott létre. Az ünnepi beszédben szó esett Bolyai életéről, kiemelkedő munkásságáról, valamint a geometriában végzett forradalmi felfedezéseiről. Az ő hatása a modern matematika fejlődésére oly jelentős, hogy rangos monográfiák, tudományos kutatások és népszerűsítő írások sokasága foglalkozik e nagyszerű tudós örökségével.
Bár a Teleki Téka lenyűgöző, 12.000 oldalnyi kéziratot őriz, csupán egyetlen nyomtatott műve található meg, mégpedig A tér abszolút igaz tudománya, amely forradalmasította az euklideszi geometria dominanciáját. Ez a munka felszabadította az emberi gondolkodást, lehetővé téve, hogy új perspektívából közelítsünk a tér fogalmához, és utat nyitott a huszadik század fizikájának innovatív elméletei előtt, amelyek alapjaiban formálták át világképünket. Matematikai zseni mivoltában foglalkozott a kor tudományának minden ágazatával, amiről csak tudomást szerzett. Geometriai munkásságának fontosságát a halála után évtizedekkel ismerték fel, míg matematikai felfedezéseit a közelmúltban kezdték újraértékelni.
Bolyai János életműve Marosvásárhely, Erdély és az egész magyar közösség számára büszkeséget jelent. A matematikai tudományok területén végzett munkája példaként szolgál minden olyan tudós számára, aki mer a konvenciókon túl gondolkodni és új utakat keresni - hangzott el többek között a felvezető szövegben.
A dísztermet megtöltő diákok megtekinthették a Mindenkiért Kulturális Egyesület által készített rövidfilmet Bolyai János életéről és munkásságáról.
Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa, izgalmas előadással lepte meg a közönséget, amely tele volt újdonságokkal. Klára elmondta, hogy olyan különleges helyen dolgozik, ahol Bolyai János szelleme mindennap jelen van: a könyvtárban több mint 12.000 oldalnyi kézirat, valamint a matematikus életéhez és munkásságához kapcsolódó tárgyak és könyvek találhatók. Ennek köszönhetően úgy döntött, hogy Bolyai Jánost "megszólaltatja", lehetőséget adva neki, hogy meséljen tanulmányairól, szenvedélyeiről és a kezei alatt született kéziratokról. A diákok számára is megnyílik a lehetőség, hogy ezekből a különleges művek közvetlen közelből ismerjék meg a tudós életét és munkásságát.
Kezdetben Bolyai Farkas fia születéséről szóló levele szolgált forrásként, amelyből az újszülött csecsemőkori vonásaira tehetünk következtetéseket. Férfikorából azonban sajnos nem maradt ránk hiteles ábrázolás.
Bolyai János 222 évvel ezelőtt, 1802. december 15-én látta meg a napvilágot Kolozsváron. Ő Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi Református Kollégium későbbi neves tanárának, és Árkosi Benkő Zsuzsannának, egy kolozsvári sebész lányának a fia. Apja, Bolyai Farkas, 1803-ban írt levelében barátjának, Carl Friedrich Gaussnak így mesél az újszülöttről: "Isten egy gyönyörű kisfiúval ajándékozott meg... Egészséges és vonzó gyermek, finom arcvonásokkal, fekete hajjal és szemöldökkel, valamint élénk sötétkék szemekkel, amelyek néha úgy csillognak, mint két értékes drágakő."
Bolyai János gyermekkorát Marosvásárhelyen és Domáldon töltötte, ahol szülei gondoskodtak arról, hogy a legjobb diákok foglalkozzanak vele. Apja, aki a matematikai tudományok iránti szenvedélyét is átadta neki, különös figyelmet fordított a fiatal tehetség képzésére. 1814-ben, mindössze 12 évesen került be a kollégiumba, ahol már a negyedik osztályba sorolták. Három évvel később, 1817-ben, évfolyamelsőként zárta le tanulmányait, ami a mai érettséginek felel meg. Bolyai János fejlődésére nem csupán apja, hanem Köteles Sámuel filozófiaprofesszor is nagy hatással volt. Köteles Sámuel nyomtatásban megjelent műve tanúskodik arról, hogy a fiatal Bolyai már 15 éves korában egy Horatius-idézetet választott jelmondataként, amelyben a bátorság és az önállóság fontosságát hangsúlyozta: "Álld helyed bátran, ha szorít a sors, és légy szilárd; viszont okosan, magad vond össze, hogyha kedvez a szél, túlontúl büszke vitorlád." Ez az idézet jól tükrözi, hogyan tekintett a világra a fiatal matematikus, aki már ekkor is a kihívásokkal szembeni eltökéltséget és a bölcs döntések meghozatalának szükségességét hirdette.
Mivel a család anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy Göttingában folytassa tanulmányait, végül a bécsi hadmérnöki akadémiát választotta. Visszaemlékezései alapján a fő tantárgyak között szerepelt a mértan, méréstan, trigonometria, történelem, valamint a német és francia nyelv. A későbbi évfolyamokban olyan tantárgyakat is felvett, mint a matematikai földrajz, kísérleti fizika, perspektivikus ábrázolás, mechanika, taktika és építészet. Azonban utólagosan sajnálkozva említette, hogy az egyetemen rendkívül kevés matematikai ismeretet sajátíthatott el.
Bécsben nemcsak tanult, kadétsága alatt szívesen jelent meg "a gyönyörű bécsi színházakban, az operákban és balettekben oly gyönyört lelt, hogy Bécset ezért sajnálta a leginkább elhagyni."
Lázok Klára arról számolt be, hogy 1823-ban zárta le tanulmányait, majd szeptember elsejétől mérnöki alhadnagyi beosztásban Temesvárra került. "Katonai pályafutása és hadmérnöki munkássága életének elválaszthatatlan részét képezte" – hangsúlyozta Lázok Klára, aki azt is megjegyezte, hogy leveleinek aláírásában rendszeresen feltüntette mérnöki képzettségét és tiszti rangját.
Az előadó emellett több lényeges kéziratra is felhívta a figyelmet, amelyek szintén érdemesek a figyelemre.
Ezek közül a legismertebb a temesvári levélben található sorsfordító mondat: "A semmiből egy új, más világot teremtettem." Ezt a kijelentést édesapjának címezte, miután sikeresen feloldotta a paralellák titkát, amelyen hosszú éveken át fáradhatatlanul dolgozott.
Lázok Klára előadásában Bolyai János terjedelmes kéziratának, az Üdvtannak jelentőségét emelte ki, amely az emberi tudás összefoglalására és rendszerezésére, valamint az egyén és a közösség boldogságának elősegítésére irányul. A tudós víziója szerint ez az enciklopédikus mű a tudományok széles spektrumát öleli fel. Klára elmondta, hogy Bolyai legnagyobb zeneelméleti műve, a Muzsika-tan, a nyugalomba vonulása után keletkezett, és szorosan kapcsolódik az Üdvtan filozófiai keretéhez, amely a számtani arányokból kiindulva értelmezi a zene világát. A zene hatását részletezve Bolyai sorra vette az egyes hangszereket, és kifejtette a hegedűtanulással kapcsolatos tapasztalatait, hiszen már hétévesen elkezdett hegedülni, és felnőttként marosvásárhelyi fellépésével bizonyította tudását. Az előadás során Klára arra is felhívta a figyelmet, hogy Bolyai új zenei terminológiát alakított ki, hogy magyar nyelven kifejezhesse a zenei fogalmakat és jelenségeket. Bár Bolyai János gazdag és sokrétű munkássága rengeteg kutatási lehetőséget rejt, a kéziratai olvasását és értelmezését nehezíti, hogy munkáit latin, magyar és német nyelven írta. Továbbá, Bolyai sajátos új magyar ábécét is kitalált, amely a nyelv egyszerűsítésére szolgált. Klára buzdította a fiatalokat a Bolyai János-kéziratok mélyebb megismerésére és kutatására, hangsúlyozva, hogy még sok felfedezés vár rájuk.
Az emlékünnepségen különleges pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor Nagy Vajna Laborc előadásában felcsendült egy részlet a Bolyai János jegyzeteiből, Mandics György és Mandics Veress Zsuzsanna művéből. A zenei élményt Ludescher Janka fuvolás közreműködése tette még varázslatosabbá, hiszen együtt adták elő Beethoven klasszikusának, a Menüettnek a dallamait. Az esemény végén az iskola néptánccsoportja lépett színpadra, ezzel méltóképpen zárva le a megemlékezést.