Először a NASA Mars-szondáját, később pedig a kínai űrállomást foglalták el a baktériumok.
Próbáljuk nem magunkkal hurcolni a földi életet, de nagy tévedés, ha azt gondoljuk, hogy elég mindent lehipózni. Ez a tanulsága annak az esetnek is, amikor a NASA Mars-járóján észleltek ismeretlen baktériumokat.
Küldetése kezdete előtt szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott, eddig ismeretlen baktériumok lepték el a NASA Phoenix Mars-szondáját egy új kutatás szerint. A szaúdi Abdullah Király Egyetem munkatársai által vezetett nemzetközi csapat a Microbiome hasábjain számolt be róla, hogy 26 eddig ismeretlen baktériumfaj DNS-ét azonosították az eszközről vett mintákon.
A Phoenix 2008 májusától novemberig tevékenykedett a Marson, és a jól ismert Mars-járókkal ellentétben nem mozgó, újrahasznosított alkatrészeket felhasználó, könnyű és költséghatékony eszközként lett megalkotva. Működésének 161 napja alatt a szonda felfedezte a vörös bolygón található jeget, valamint kimutatta, hogy a talajban gazdag perklorátok találhatók.
Az űrkutatást irányító nemzetközi megállapodások értelmében a különféle kutatási programok arra törekednek, hogy megelőzzék a biológiai szennyeződéseket. Ez a folyamat kétirányú: védjük a földi életet a potenciálisan érkező idegen életformáktól, ugyanakkor igyekszünk elkerülni, hogy a Földről származó életet csempésszünk be más bolygókra. A kérdés, hogy mennyire hatékonyak vagyunk ebben, jelenleg megválaszolatlan marad. Az azonban egyértelmű, hogy az élet, mint olyan, nem foglalkozik ezzel a dilemmával.
A Phoenix a biológiai szennyeződés megakadályozása érdekében sok napot töltött fertőtlenítve, karanténban, a NASA Kennedy Űrközpontjában található speciális tisztaszobában. Ez egy sterilizált, nyomás alá helyezett helyiség, amibe a szennyeződések 99,97 százalékát eltávolító speciális szűrőkön keresztül pumpálják a levegőt, és az itt dolgozók is csak különleges egyrészes védőruhában léphetnek be.
2008-ban a genetikai térképezés még nem volt olyan fejlett, mint napjainkban. Az általunk vizsgált baktériumfajok a DNS-elemzés révén számos különleges képességgel bírnak, például kiemelkedően gyors anyagcserével, hatékony DNS-javítással és a mérgező anyagok eltávolítására való képességgel. Ezek a tulajdonságok rendkívül hasznosak lehetnek egy sterilizált környezetben, mint például egy tisztaszobában, de az űrutazás során fellépő extrém körülmények, mint a vákuum, a fagy és a sugárzás túlélésében nem feltétlenül nyújtanak segítséget.
A helyzet az, hogy az extremofil baktériumokkal kapcsolatban az ember elég sokat vár, és nem is indokolatlanul. Hiszen nem csupán a mikrobák, hanem bizonyos gombafajták és medveállatkák is képesek túlélni a világűr szélsőséges körülményeit. Ha figyelembe vesszük, hogy a szaúdi kutatók 26 új baktériumot azonosítottak, ami a Phoenix körüli fajták körülbelül egynegyedét teszi ki, akkor nem túl biztatóak az esélyeink. A szonda robotkarja, amikor a vörös homokot félretolta, jeget talált, így a küldetés szempontjából az extremofilok nézőpontjából nézve inkább egy egyirányú kirándulásnak tűnik Hawaiira.
Malacok az űrben
Közben a kínai űrprogram is meglepő felfedezések színhelyévé vált, ugyanis a Tienkung nevű saját űrállomásukon eddig ismeretlen élőlényekre bukkantak. A megtalált baktérium a Cytobacillus családba tartozó nialliák űrállomásra specializálódott képviselője, amely a Niallia tiangongensis nevet viseli. Ezek a pálcika alakú, spórákkal szaporodó mikrobák a Földön általában a talajban és a porban élnek, és legyengült szervezetek számára akár végzetes fertőzést is okozhatnak.
Az újonnan felfedezett baktérium két, kizárólag rá jellemző fehérjével büszkélkedhet, amelyek lehetővé tették számára, hogy alkalmazkodjon az űrállomás különleges környezeti feltételeihez, például a felszíni szintnél sokkal intenzívebb háttérsugárzáshoz. Ezzel a két fehérjével sikerült kiugrania az űrhajósok által magukkal hozott, számos más baktériumot tartalmazó mezőnyből.
A Mennyei Palota vagy Tienkung űrállomás építése 2021-ben kezdődött. Jelenleg három modulból áll, de mivel a kínai hatóságok nem túl közlékenyek, nem világos, hogy merre tart. Tudható, hogy az eredeti tervek hatmodulos űrállomásról szóltak, és ismert, hogy 2026-ra már betervezték egy újabb modul, az űrteleszkóppal felszerelt Hszungtien indítását. A végeredmény, ahogy máshol is, a politikai és gazdasági helyzet függvénye. A kínai űrhajósok addig azt tanulmányozzák, hogy miként hat a fekete penész a poliuretán borítású, réz- vagy zsugorműanyaggal borított szerkezeti elemekre.
