Az Ekho rendszer választása esetén a nyugdíj alapját képező jövedelem meghatározása a következő lépések szerint történik: 1. **Jövedelemforrások azonosítása**: Először is, fontos tisztázni, hogy milyen típusú jövedelmeket veszünk figyelembe. Az Ekho ren
Ügyfelem azon töpreng, hogy a munkaviszonya keretében az általános adózási forma helyett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) választaná. A döntés hátterében az áll, hogy a foglalkozása, mint megyei sportszervezet alkalmazott sportmenedzser, megfelel az Ekho törvényben rögzített FEOR számnak (2717). Kérdése az, hogy a jövőbeli nyugdíjalapjába a havi bruttó 289 200 forintos ekhóval adózott bér milyen mértékben lesz figyelembe véve. Olvasónk ezt a kérdést tette fel, és Széles Imre, a társadalombiztosítási szakértő, válaszolt is rá.
A kérdés részletesen így szólt: Ügyfelem abban gondolkozik, hogy a munkaviszonyában az általános adózás helyett az ekhót választaná, mivel megfelel a foglakozása az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben (Ekho tv.) rögzített FEOR számnak (2717), megyei sportszervezet alkalmazottja, sportmenedzser. Mivel más általános szabályok szerint adózott jövedelme nincs, ezért az 580 ezer forint/hó összegű bruttó béréből a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kellene adóznia, fennmaradó 289 200 forint/hó összegű bruttó bér adózhatna ekho szerint 15 százalékos mértékkel. A nettó munkabér megközelítően így 50 ezer forinttal magasabb összeg lenne. Kérdés, hogy a majdani nyugdíjalapjába az így ekhóval adózott 289 200 forint/hó bruttó munkabér milyen összegben kerül figyelembevételre? A NAV tájékoztató füzetének 12. oldalán az szerepel, hogy 61 százalékban számítódik be a nyugdíjszolgáltatás alapjában. Ez utóbbi kérdésre várom szíves válaszát, az ügyfél döntését segítve. (Ügyfél: 52 éves korú hölgy.)
Természetesen! Íme egy egyedi változat: **SZAKÉRTŐI VÁLASZUNK**
Igen, a NAV tájékoztatása helytálló. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásakor figyelembe kell venni a 15 százalékos ekhó alapjának 61 százalékát.
Tny. 22. § "(1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:
