A parlament végre lépett: az agresszív kommentelés börtönbüntetést vonhat maga után.
Az Országgyűlés keddi ülésén, számos más jogszabálytervezet mellett, zöld utat adott az internetes zaklatás elleni küzdelem érdekében benyújtott javaslatnak is.
A képviselők többsége megszavazta "Az internetes agresszió visszaszorításáról" címet viselő törvényjavaslatot, amely rögzíti:
Aki nyilvános fórumokon, elektronikus hírközlő rendszerek segítségével olyan kifejezéseket, ábrázolásokat, vagy kép- és hangfelvételeket alkalmaz, amelyek egyértelműen beazonosítható személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különösen kegyetlen módon elkövetett bűncselekményre utaló szándékot vagy vágyat fejeznek ki, és ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az elkövető egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható vétség gyanúja miatt.
Egyúttal világossá tették, hogy nem vonható felelősségre az, aki a fent említett cselekményt kizárólag ismeretterjesztő, oktatási, tudományos vagy művészeti szándékkal, esetleg a történelem vagy a jelen eseményeinek ismertetése érdekében hajtja végre, amennyiben az eljárás nem kelt félelmet.
Az indoklásban hangsúlyozták, hogy „az utóbbi időszakban, főként az internetes térben, jelentősen megnövekedett a félelemkeltő és gyűlölködő megnyilvánulások száma. Ezek a kommentek gyakran sértik az érintettek emberi méltóságát, valamint hiányzik belőlük az egymás iránti tisztelet, ami aláássa a közéleti viták kultúráját. E romboló tendencia egyik kiváltó oka a modern digitális világ arctalansága, amely lehetőséget ad a gyűlöletkeltő, sőt, akár életveszélyes fenyegetéseket is tartalmazó hozzászólások megjelenésére. A közbeszéd minősége mindannyiunk közös felelőssége, ezért különösen fontos, hogy a közösségi és online platformokon, valamint a médiafelületeken hatékonyan ösztönözzük a jogellenes és káros tartalmakkal szembeni fellépést.”
A törvényjavaslat hangsúlyozza az emberi méltóság sérthetetlenségének fontosságát, és figyelembe veszi a közösség jogát a megfélemlítéstől mentes kommunikációra. Ennek érdekében célja, hogy a jogi eszközök révén fellépjen a gyűlöletkeltő és uszító megnyilvánulások ellen, függetlenül attól, hogy ezek egyéneket vagy egy adott csoportot céloznak meg.
