Babiš számára kihívásokkal teli időszak vár Csehországban, ha Orbán politikai stílusát kívánja követni.

Jövő ősszel választások lesznek Csehországban, és sokan már most kész tényként kezelik, hogy visszatérhet a hatalomba Andrej Babiš, a jelenlegi jobbközép kormány pedig vereségre van ítélve. Babiš - akinek a pártja nemrég a Fidesz társa lett a Patrióták Európáért frakcióban - köztudomásúlag jóban van Orbán Viktorral. Vajon jövőre Csehország is csatlakozik az illiberális táborhoz, és Oroszország felé közeledik? Orbánhoz hasonlóan dominálhatja-e Babiš a cseh politikát, vagy nem eszik olyan forrón a kását? Miért van minimális szerepe az ideológiának a cseh politikában? Miért ilyen népszerűtlen a mostani kormánykoalíció? És miben hisznek a cseh szélsőjobb vezéralakjai? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Jiří Pehe politológus és elemző, a New York Egyetem prágai akadémiai központjának igazgatója, Václav Havel egykori politikai tanácsadója segítségével.

Jövőre Csehországban új választásokra készülhetünk, és a jelek szerint a jelenlegi koalíciós kormány sorsa megpecsételődni látszik. Vajon tényleg olyan reménytelen a helyzetük, ahogy sokan vélik?

Valóban, a helyzet a kormány szempontjából meglehetősen aggasztó, hiszen a legfrissebb közvélemény-kutatások ismét azt jelzik, hogy a kormánypártok nem képesek többséget szerezni a következő választásokon. Ha valami váratlan esemény nem történik, a mostani kormánykoalíció tagjai valószínűleg vereséget szenvednek el. A kérdés, hogy Andrej Babiš ANO mozgalma hajlandó lenne-e együttműködni valamelyik jelenlegi kormánypárttal, vagy inkább a szélsőjobboldali formációkkal, mint az SPD, Tomio Okamura pártja, vagy a Filip Turek vezette Autósok pártja felé mozdulna el. Az cseh politikai tájékon azonban még mindig rengeteg lehetőség rejlik az átrendeződésre. Például Miroslav Kalousek, a TOP 09 korábbi elnöke is többször szóba hozta egy új párt megalapításának ötletét. Továbbá, érdekes kérdés, hogy a Kalózpárt, amely nemrégiben kivált a kormányból, hogyan alakul a népszerűsége az ellenzéki szerepvállalás után. Jelenleg viszonylag alacsony támogatottságot élveznek, de ha ügyesen kezelik az ellenzéki kihívásokat, akár vissza is térhetnek a politikai színtérre. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi helyzet nem éppen kedvező a kormánypártok számára, és sok kérdés nyitva marad a jövőt illetően.

De mi az oka annak, hogy ennyire népszerűtlenek?

Ha alaposabban megvizsgáljuk Csehország gazdasági helyzetét, azt tapasztalhatjuk, hogy a helyzet nem annyira vészes, mint ahogyan azt Babiš vagy az SPD sugallja. Véleményem szerint több tényező is hozzájárul a kormány jelenlegi népszerűtlenségéhez. Először is, a kormány kommunikációja rendkívül zavaros: nem sikerült világosan közvetíteniük a céljaikat és prioritásaikat a közvélemény felé. Az emberek sokszor nem értik, miért hoznak bizonyos döntéseket, és ez bizalmatlanságot szül. Emellett a kormány vonzerejének egyik eleme az volt, hogy demokratikus pártokból verbuválódott, ellentétben Babišék kormányával. Ráadásul, az eddig jobbközép irányzat mellett a Kalózpárt, amely korábban része volt a koalíciónak, már nem is aktív.

Az emberek azt várták ettől a kormánytól, hogy csökkenti a költségvetési hiányt, változtatásokat vagy leépítéseket hajt végre az államigazgatásban, és így tovább - mindazt, amit az ember egy jobbközép kormánytól várna. Ez azonban nem történt meg.

A költségvetési hiány továbbra is rendkívül magas, és a kormányzat eddig nem tudta jelentősen átalakítani az állami struktúrát sem. Bár volt egy kísérlet, amelyet konszolidációs csomagnak hívtak, az nem bizonyult eléggé hatékonynak. Ennek következtében a kabinet mindkét politikai oldal részéről kritikákat kap: a jobboldal a költségek csökkentését és a hiány mérséklését követeli, míg a baloldal azt kifogásolja, hogy ez a jobboldali kormány hatalmas deficit felhalmozásával nem segíti a szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek az átlagembereket érintik. A helyzet tovább súlyosbodik, mivel sokan úgy vélik, hogy a kormányzatnak bátorságot kellene tanúsítania az adók emelésével kapcsolatban. Csehországban az adóterhek viszonylag alacsonyak: a jövedelemadó egységesen 15 százalék, néhány speciális adóval a gazdagabbak számára, de ezek nem számottevőek. Így politikai szempontból egy zavaros helyzetben találják magukat, amit sok ember nehezen tud értelmezni, és éppen ezért népszerűtlenné váltak.

A miniszterelnök személye nem bír döntő jelentőséggel ebben a kérdésben?

Petr Fiala tisztességes ember, különösen, ha összevetjük őt néhány korábbi politikai szereplőnkkel, de végső soron mégiscsak egy egyetemi professzor, akinek a vezetői képességei nem igazán ragadják meg a közönséget. Amikor megpróbál valami erősebbet kommunikálni – mint ahogy egy hete is tette, amikor arról beszélt, hogy öt év múlva a cseh bérek elérhetik a németországi szintet –, az gyakran nem úgy sül el, ahogy tervezte. Úgy vélem, hogy a kormánykoalíció, ha nem is nyerné meg a következő választásokat, de talán képes lenne valamennyit visszanyerni a támogatottságából, ha a miniszterelnöki pozícióban más személy állna. A Polgári Demokrata Párt (ODS) élén egy új figura hatékonyabb lehetne. De egy évvel a választások előtt egy ilyen váltás megvalósítása rendkívül nehézkes, hiszen mindenki attól tart, hogy ezzel még rosszabb helyzetet idézhet elő. Az én előrejelzésem az, hogy Babiš fog győzni. A következő kormány felállása pedig attól függ, hogy mely pártok tudnak bejutni a parlamentbe. Ha a szélsőjobboldali pártok, mint az SPD vagy az Autósok, sikeresen képviseltetik magukat, akkor Babiš ezeket a pártokat alkupozícióként használhatja, hogy nyomást gyakoroljon az ODS-re. Az üzenete pedig valószínűleg így fogalmazódik meg, bár nem nyíltan: "Nem vagyok kénytelen koalícióra lépni velük, hiszen ők szélsőségesek, de ha ti velem összefogtok, együtt kormányozhatunk." Én erre számítok.

Tényleg elképzelhetőnek tartja, hogy Babiš koalícióra lépjen bármely jelenlegi kormánypárttal? Kívülről nézve úgy tűnik, komoly ellentétek vannak köztük.

Azt mondanám, hogy Babiš valószínűleg nyomást fog gyakorolni az ODS-re. Most négy kormánypárt van. Nem hiszem, hogy a TOP 09, a STAN vagy a Kereszténydemokraták koalícióra lépnének Babišsal. De az ODS-en belül van egy jelentős csoport, amely azt mondja: "Regionális szinten már most is együttműködünk az ANO-val. Pragmatikus okokból miért ne felejthetnénk el a Babiš iránti ellenszenvünket és az ő büntetőügyeit, és miért ne alkothatnánk vele koalíciót?" Ezen persze sokat segítene, ha maga Babiš nem ragaszkodna a miniszterelnöki poszthoz, hanem valaki másnak adná a pártjából, és a korábbi lengyel modellhez hasonló felállás jönne létre, amikor Kaczyński nem volt a kormányban, de mégis ő irányította az országot. Babiš is megtehetné ezt, különösen, ha a büntetőügye, amely most ismét napirenden van, nem zárul le addigra.

Magyarországon a politikai táj képét jelentősen befolyásolják az ideológiai eltérések a kormányzó pártok és az ellenzék között. Csehország esetében is fellelhetők hasonló ideológiai feszültségek, ahol a politikai spektrum különböző irányzatai éles határokat vonnak a pártok között. A cseh politikai életben is megjelennek a tradicionális értékek, a szociális kérdések, valamint a gazdasági irányvonalak körüli viták, amelyek formálják a közbeszédet és a választási stratégiákat. Tehát Csehországban is tapasztalhatók ideológiai törésvonalak, amelyek nemcsak a kormány, hanem az ellenzéki pártok közötti interakciókat is meghatározzák.

Az ellenzék oldaláról az ideológiai kérdések nem kapnak kiemelkedő szerepet. Nyilvánvaló, hogy a kormánypártok, különösen az ODS, bizonyos mértékben igyekeznek ideológiai üzeneteket közvetíteni, hangsúlyozva jobbközép identitásukat. Azonban ez a megközelítés talán hozzájárulhat a népszerűségük csökkenéséhez, mivel a helyi lakosság nem kedveli az ideológiai diskurzusokat.

A parlamenti ellenzék egy meglehetősen szokatlan jelenséget mutat, amelyet Európában máshol nemigen tapasztalunk: ezek az elitellenes pártok valójában nem klasszikus értelemben vett politikai formációk, hanem inkább mozgalmak. Ezek a csoportok egy-egy karizmatikus vezető köré szerveződnek, akiknek személyisége kulcsszerepet játszik a támogatásukban. Például Babiš nem csupán politikai vezető, hanem pénzügyi értelemben is a saját pártja irányítója, így a körülötte lévő emberek hűsége nem annyira egy konkrét ideológiai platformhoz kötődik, hanem inkább Babiš személyéhez és tekintélyéhez.

Az SPD-nél hasonló a helyzet, mint általában a szélsőjobboldali pártoknál: a hűség Okamurához fűződik. Csehország politikai tája tehát egy különös jelenség, ugyanis a jelentős ellenzéki pártok – legyenek azok a parlamentben, vagy azok, amelyek potenciálisan bejuthatnak a következő választásokon – mind egy-egy vezetőhöz kötődnek. Ott van például az Autósok Turekkel, a Přísaha (Eskü) nevű szélsőjobbos párt Robert Šlachta irányításával, valamint a Stačilo! (Elég!), amely a kommunisták és más baloldali csoportok koalíciója Katerina Konečná vezetésével. Ezek a pártok mind egyedi személyiségek köré szerveződnek. Ha holnap valami történne Babišsal, az ANO várhatóan gyorsan szétesne, mivel a pártot kizárólag a Babiš iránti lojalitás tartja egyben. Ez a jelenség más pártokra is igaz. Ez sokat elárul a cseh politikai rendszer éretlenségéről, hogy az emberek ilyen egyszemélyes pártokra szavaznak, és minden reményüket egyetlen egyénbe helyezik. Ami az ideológiát illeti, ha cinikusan közelítem meg, az ANO ideológiája lényegében az, amit Babiš reggel felébredve gondol. Egyik nap ezt mondja, másik nap azt, és ez képezi az ideológiai hátteret.