Az infláció mellett a magánbetegek is hozzájárulnak a magánegészségügyi szolgáltatások költségeinek emelkedéséhez.
Meredeken emelkednek mind az egészségpénztári befizetések, mind az egészségbiztosítók díjbevételei, ahogy egyre több ember veszi igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat.
Az utóbbi évek során a magánegészségügyi szolgáltatások árai jelentős mértékben, a fogyasztói inflációt is meghaladóan emelkedtek. Például a járóbeteg-ellátás terén 2023-ban legalább 20-30 százalékos áremelkedés tapasztalható. E mögött nem csupán az infláció áll, hanem a kereslet drámai növekedése is. Az állami egészségügyi rendszer akadozása és a hosszú várólisták miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy saját zsebből finanszírozzák a szükséges ellátást, így keresve a magánszolgáltatók segítségét, ha gyors megoldásra van szükségük.
A borsos díjak persze az emberek jelentős részénél okozhatnak problémát a hó végén, hiszen a legsűrűbben igénybe vett (bel-, bőr- és nőgyógyászati vagy szemészeti) vizsgálatokért manapság minimum 30 ezer forintot kell fizetni, a szűrésekért 50-150 ezret, az operációk költsége pedig már milliós tétel. Az adatok szerint látszik is a visszaesés azok körében, akik ezeket saját zsebből fizetik, ennek ellenére tavaly harmadával nőtt azok száma, akik mégis magánvonalon indultak el az állami ellátás helyett; a magánszolgáltatóknál elköltött pénz pedig idén már meghaladhatja az 1200 milliárd forintot.
Ezeket a kiadásokat két különböző megközelítéssel lehet mérsékelni: egészségpénztári tagság igénybevételével vagy egészségbiztosítás megkötésével.
Az önkéntes egészségpénztárak (ep) előnye, hogy a befizetéseket az állam (évente 150 ezer forintig) 20 százalékkal megtoldja, így aki egy évben tud nélkülözni a mindennapokból 750 ezer forintot, az a maximális támogatást kapja meg a számlájára. Az ügyfél ebből az összegből finanszírozhatja a gyógyszertári kiadásait, valamint a magánszolgáltatóknál elvégzett kezelések után is el tudja számolni a kiadásait. (2016 óta lakáshitel törlesztésére is lehet fordítani az összeget, aki pedig vállalja, hogy két évre leköti a számláján pihenő összeget, plusz 10 százalékot kap rá.)
Jelenleg az ep-számlára érkező összegek 38-38 százalékát fordítják a tagok gyógyszertári és magánegészségügyi költésekre, segédeszközökre körülbelül 14 százalékot - mondja Váradi Péter, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökségi tagja. Hiteltörlesztésre mindössze 3 százaléknyit fizetnek ki a pénztárak, a lekötéssel élő tagok aránya pedig 1 százalék alatt van.
