Az F1 vezetőjének szívét különös öröm töltötte el az abszurd módon lejátszódott monacói verseny.

Az idei Monacói Nagydíj nem éppen a várt módon alakult a különleges szabályozások miatt, néha inkább egy gyenge vicc benyomását keltette. Ugyanakkor egy korábbi Forma-1-es versenyző három izgalmas pályamódosítást javasolt, amelyek segíthetnek az előzések fokozásában.

Az F1 részéről érthető a jó szándék, viszont ahogy például a 2016 elején alkalmazott, két futamot megélt időmérős reform, úgy a monacói kötelező két kerékcserés intézkedés sem épp azt eredményezte, amit vártak tőle: nem lett izgalmasabb a verseny, nem történt sok előzés, helyette szándékos feltartást kellett nézni, mert a középmezőny egyes tagjai így próbáltak segíteni a csapattársuknak elég nagy előnyt kiépíteni a kerékcserékhez.

Az F1 vezérigazgatója, Stefano Domenicali természetesen nem kritizálta utólag a döntést a szabályozással, és igyekezett a pozitívumokat kiemelni. "Nagyszerű volt látni, hogy a futam előtti nap még mindenki azt gondolta, az első kör végén érdemes kiállni a bokszba, de a sok felvetés azt mutatta, hogy senki sem tud semmit. Azt hiszem, helyes volt a próbálkozás, figyelmet helyezett a versenyre. A csapatok kitalálták a stratégiát, és az a jó, hogy beszéltünk erről" - mondta a Sky-nak.

A hatalmas autók nyilvánvalóan tovább nehezítik az előzési manőverek kivitelezését. Az F1-es pilóták érdekvédelmi szervezetének elnöke azonban úgy véli, hogy a helyzet javításához nem szükséges radikálisan belenyúlni a szabályokba. Az izgalmak fokozására számos alternatív megoldást lát, amelyeket az Instagramon osztott meg a nagyérdeművel.

Így lehetne épkézláb F1-es versenyt rendezni Monacóban, ha félretesszük a viccet

Alexander Wurz nem a megszokott irányvonalat követte, amelyet sokan már korábban javasoltak, miszerint új szakaszokat kellene bevezetni a monacói pálya vonalvezetésébe. Ehelyett három meglévő helyszínen végezne átalakítást: az alagút utáni sikánnál, valamint a két ikonikus hajtűkanyarnál, a Loews-nél és a Rascasse-nál.

A legutóbbi két javaslat alapján a hajtűkanyar bejáratának szélesítése lenne a cél, hasonlóan ahhoz, ahogyan a híres Loews kanyar kijáratát is alakítanák. "Ezáltal a kanyar jobban kinyílna egy bevetődés során, ami arra kényszerítené az elöl haladó pilótát, hogy vagy védekezzen, vagy nyitva hagyja az ajtót a belső íven. A védekezés pedig lassítaná a kanyarból való kijáratot, ezzel forgalmi dugót okozva, és fokozódna a nyomás az élen haladó versenyzőn" - részletezte a Rascasse helyzetét.

2-3 méteres szélesítésekről beszélt, ehhez figyelembe kell venni az épített városi környezet kötöttségeit. Az alagút utáni sikánt messzebbre vinné Wurz az alagúttól, hogy az oda vezető út hosszabb legyen és a támadó versenyző jobban érvényesíteni tudja a sebességkülönbséget.

A saját tapasztalataim, valamint a többi versenyzővel folytatott eszmecseréim alapján felmerült, hogy talán érdemes lenne a sikánt távolabb elhelyezni, figyelembe véve a városi környezet sajátosságait. Jelenlegi elrendezés mellett viszonylag egyszerű védekezni az ív törése és a buckák miatt, de a javasolt módosításokkal ez sokkal bonyolultabbá válna – fogalmazott. A kérdés az, hogy mennyire lehetne arrébb helyezni a lassítót, úgy, hogy az utána következő Tabac kanyarnál ne egy padlógázos ív alakuljon ki.

Jon Noble a The Race egyik cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a 2026-os szabályváltozások során érdemes lenne figyelembe venni a monacói pálya sajátosságait is, hogy javítsák az előzési lehetőségeket. Szerinte a motor elektromos rásegítése során a támadó autókra vonatkozó paramétereket úgy lehetne módosítani, hogy az extra teljesítmény tartósabban rendelkezésre álljon. Ennek köszönhetően, az alagút után, ahol egyedülállóan csak egy előzési pont található, talán több izgalmas manővernek is tanúi lehetnénk.

A győztes Lando Norris-t üldöző Charles Leclerc megosztotta, hogy voltak ötletei arról, miként próbálhatta volna meglepni a brit versenyzőt, ám végül nem akadt alkalmuk a támadásra.