457 évvel ezelőtt az erdélyi országgyűlés történelmi lépést tett, amikor törvénybe iktatta a lelkiismeret szabadságát, ezzel megalapozva a vallási tolerancia és a szabad vallásgyakorlás alapjait.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn Tordán, a vallásszabadság napján rendezett emlékünnepségen hangsúlyozta, hogy ha az európai keresztény közösségek elhagyják védelmi állásaikat, akkor nem csupán a keresztény egyházak sorsa kérdésessé válik, hanem az európai demokratikus nemzetállamok is megrendülnek. A keresztény vallásszabadság és a politikai demokrácia alapjainak elvesztése komoly következményekkel járna, figyelmeztetett az elnök.
Az erdélyi városban különleges ünnepi istentisztelet keretében tisztelegtek az 1568-as erdélyi országgyűlés emlékezetes határozata előtt, amely mérföldkőnek számít, hiszen Európában elsőként rögzítette a lelkiismeret szabadságának jogát törvényben.
Kövér László felemelő érzésnek nevezte, hogy az Országgyűlés nevében felszólalhat Tordán. Emlékeztetett: itt 457 éve az erdélyi országgyűlés "olyan új szabadságeszményt fogalmazott meg és emelt törvényerőre, amellyel új fejezetet nyitott Európa keresztény kultúrtörténetében".
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy minden nemzetnek megvannak a saját, életet adó eszméi, amelyek hozzájárulhatnak a világ gazdagításához. Ezen eszmék közül a "vallásszabadság kora újkori magyar koncepcióját" Tordán fogalmazták meg. Ezen kívül "a modern politikai szabadság magyar ideálját" 1852-ben Kossuth Lajos tette világossá, amikor így nyilatkozott: "Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a népről a nép mellőzésével. Ez a demokrácia. És ez a kor szellemének domináló irányzata."
Kövér László rámutatott arra, hogy a magyar szabadságeszmények között egy alapvető és mélyen gyökerező hasonlóság rejlik: a közösség fogalma. A tordai vallási szabadság eszménye a közösséget helyezi a középpontba, hiszen a tordai országgyűlés a helyi közösségek számára biztosította a prédikátorok megválasztásának jogát. Ezzel párhuzamosan a magyar politikai szabadságeszmény is a népet, mint közösséget emeli ki a demokrácia alapjaként - tette hozzá.
A modern kori egyetemes emberi jogok között elengedhetetlenül fontos szerepet játszik az egyéni lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az általános választójog, mint a politikai szabadság szerves része. E jogok történeti alapjaiban kétségtelenül fellelhetőek azok a magyar eszmék, amelyek a vallási és politikai szabadság alapköveit képezik.
- emelte ki.
Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép a történelem folyamán felismerte: eszmények nélkül nem lehet előre lépni, ugyanakkor az illúziókba burkolózás helyett a valósággal érdemes szembenézni. Kiemelte, hogy a kereszténység jelenlegi helyzete és az európai szabadság kérdéseiben is világosan látják a tényeket, és nem engedik, hogy hamis remények vezessék őket.
"Európában egyre inkább teret hódít az antikrisztusi szellem és a dekrisztianizáció folyamata. Az európai embereket arra buzdítják, hogy utasítsák el Isten ajándékát, a hitet, így válva gyökértelenné és talajtalanná. Ezzel pedig feladnák a legfontosabb politikai önvédelmi eszközüket, az európai demokráciát is" - hangoztatta az Országgyűlés elnöke, figyelmeztetve a jelenlévőket, hogy ne csupán a politika elszenvedői legyenek, hanem aktív alakítói.
Kijelentette: "Amennyiben a történelem irányítója az egykori erdélyi törvényhozókhoz hasonló előrelátással és bölcsességgel ajándékozza meg a magyarokat, románokat és más közép-európai népeket, képesek lesznek megvédeni szabadságeszményeiket, hitüket és nemzeti identitásukat."
Kövér László az esemény után a közmédiának nyilatkozva elmondta: a vallásszabadság törvénye a magyarság egyik "világraszóló teljesítménye" volt, "amelyre méltán lehetünk büszkék".
A tordai unitárius templomban megrendezett ünnepi istentisztelet különleges pillanataiban Józsa István Lajos házigazda lelkész imája után Kovács Sándor, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, mélyen megfontolt szavakkal hirdette az igét. Kiemelte, hogy 1568-ban Tordán nem csupán egyéni jogokat erősítettek meg, hanem a közösség jogának fontosságát hangsúlyozták, amely lehetővé tette Isten igéjének szabad hallgatását. Rámutatott arra is, hogy a tordai örökségből merítve meg kell értenünk: a tolerancia nem a hitünk feladását jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, annak hiteles tanúságtételét.
Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mély háláját fejezte ki azért, hogy a magyar Országgyűlés méltó módon folytatta elődje örökségét, és a Vallásszabadság Napját az egész magyar nemzet közös ünnepévé emelte. Kiemelte, hogy "az isteni igazság" világossá vált az erdélyi rendek körében, amikor megszületett a vallásszabadság törvénye.
Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a protestáns egyházak képviseletében szólva felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély története hosszú időn át a hitviták zajától volt hangos. Azonban a régió népei idővel felismertek egy fontos igazságot: csak közösen van lehetőségük szembenézni a kihívásokkal, és olyan jövőt teremteni, amelyben mindenki számára van hely és lehetőség. Rámutatott:
"A tordai országgyűlési határozat nem csupán a múlt fényes öröksége, hanem a jövő biztosítéka is."
Az istentisztelet befejeztével az ünneplők a Vallásszabadság emlékművéhez indultak, ahol Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka osztotta meg gondolatait az emlékmű mögötti szimbolikáról. Ezt követően a résztvevők tiszteletük kifejezéseként koszorúzással rótták le kegyeletüket.
