Az államtitkár nyilatkozata szerint jelenleg tizenkét hazai felsőoktatási intézményünk tartozik a kiemelkedő, úgynevezett topligás intézmények közé.
A magyar felsőoktatási intézmények versenyképessége jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen már tizenkét egyetemünk került a legjobbak közé. A versenyszféra képviselőivel való együttműködés nem csupán a gazdaság igényeihez igazítja a képzési programokat, hanem új lehetőségeket teremt az innovációk és kutatások számára is. Ezt a megállapítást tette a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkára Nagykőrösön, hétfőn, a felsőoktatás, szakképzés és felnőttképzés területén végzett munkájáról beszélve.
Varga-Bajusz Veronika a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani - Tudástechnológiai Szekció megnyitó ünnepségén arról beszélt, hogy a tudományos diákköri konferencia hét évtizedes, igen gazdag múltra tekint vissza, és kiemelendő, hogy most a jövőnket igencsak meghatározó, rengeteg innovációs lehetőséget magában rejtő ágazat, a tanulás és tanítás módszertani, tudástechnológiai szekció megnyitó ünnepségén vehetünk részt. Hozzátette, hogy a tanulás és a tanítás terén nap mint nap tapasztalják, hogy a mai fiatalokat teljesen másképp kell megszólítani, mint a néhány évvel ezelőtti diákokat, és óriási a különbség már aközött is, hogy mi köti le az Y és az alfa generációk tagjait.
Az oktatási államtitkár hangsúlyozta, hogy napjainkban óriási kihívás a fiatalok elérése, de ugyanakkor hatalmas lehetőségek is rejlenek ebben a helyzetben. Ez a tudományterület valódi varázsa, hiszen itt teret nyerhet például a mesterséges intelligencia integrálása az oktatásba, valamint új platformok kialakítása a tudástranszfer számára. Emellett lehetőség nyílik a tantárgyak közötti interakciók erősítésére és különböző innovatív alkalmazások fejlesztésére is. Az államtitkár hozzátette, hogy a Pannónia Ösztöndíj Program elindításával a kormány hatékony és lényegre törő választ adott a magyar hallgatókra nehezedő igazságtalan nyomásra, különösen az Erasmus programból való kizárás kapcsán.
A magyar egyetemek nem csupán intézmények, hanem a tudomány és az innováció szívverései, amelyek folyamatosan alkalmazkodnak a gyorsan változó, technológiai értelemben fejlődő világhoz - hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika.
A KIM államtitkára bejelentette, hogy jelentős változások várhatóak a tanár- és tanítóképzés terén. Elmondása szerint, bár a folyamat még kísérleti stádiumban van, reményei szerint hamarosan befejeződik az a megújulás, amely különös figyelmet fordít a tanárok és tanítók képzésére, és amely egy nagy lépést jelent a gyakorlatorientált és értékközpontú oktatás irányába. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ezentúl az egyetemek nem más tudományágakkal együtt, hanem önállóan készítik fel a tanár- és tanítóképzés hallgatóit, ráadásul a gyakorlati tartalom arányát 25%-ra növelik. "Fontos, hogy a köznevelésben dolgozó tanárok és tanítók is szerepet kapjanak a képzésben, így az egyetemeken olyan szakemberek taníthatják a pedagógushallgatókat, akik valódi tapasztalattal rendelkeznek, ezzel is hozzájárulva a jövő tanárainak felkészítéséhez" - tette hozzá az államtitkár.
Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy jelentős előrelépést jelent, hogy a hallgatók nem csupán egy önálló pedagógiai módszertant ismernek meg, hanem a különböző tantárgyakhoz igazodva, mindegyik sajátos arculattal rendelkezik. Ennek eredményeként a kísérleti program keretében olyan diszciplínához illeszkedő módszertanok alakulnak ki, amelyek a tanulás hatékonyságát és a diákok fejlődését szolgálják.
Hozzátette: fontos változás idéntől, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj Programot újragondolta a kormány, így mindazok, akik tanárnak vagy tanítónak tanulnak, a megújított program keretében már havi 100 vagy 150 ezer forint ösztöndíjra jogosultak havonta, attól függően, hogy milyen szaktárgyat tanulnak, vagy mely régiókban vállalják az elhelyezkedést. Már az első meghirdetés kiemelkedően sikeres volt, hiszen több mint 1000 fővel nőtt az ösztöndíjasok száma - tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az igazán nagy múltra visszatekintő OTDK-t nemcsak megőrizni szeretné a kormányzat, hanem fejleszteni is, ezért "óriási eredmény, hogy az előző kiíráshoz képest 17 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, ami összesen 5500 benevezett pályamunkát jelent".
