Bár visszaadtad a foglalót, ez még nem zárja ki, hogy az autóra vonatkozóan követelésekkel élhetnek veled szemben.

Az eladás és a vétel során kulcsfontosságú, hogy a felek milyen fizetési ütemezést választanak, hiszen ez jelentősen befolyásolja a tranzakció gördülékenységét és a felek közötti viszonyt.

Ki ne hallott volna már olyan ijesztő történeteket, amikor az eladó egy jobban fizető vevőt talált, és inkább neki adta el az autót? De az is gyakori, hogy a vevő meggondolja magát, és inkább egy másik, olcsóbb vagy jobban felszerelt autót választott valahol máshol. Fontos tudni, hogy noha ezek a helyzetek gyakran előfordulnak, jogi szempontból egyik félnek sincs igazán választási lehetősége. Ahhoz, hogy ezt a megállapítást megértsük, három alapvető fogalmat mindenképpen tisztázni kell.

Az előleg és a foglaló nem egymást kizáró fogalmak. Amikor a felek végre elérik a megállapodást a vételár tekintetében, és megkötik a szerződést, általában a kifizetési ütemezést is tisztázniuk kell. Ez alól kivételt képez, ha a vevő egy összegben, azonnal rendezi a vásárlás összegét az autóért.

A vételár valamennyi részlete - egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig - jogi értelemben vételárelőleg. Emiatt az előleg, vételárelőleg és a vételárrészlet ugyanazt jelentik. Vagyis az előleg egy mezei vételárrészletet takar.

Az előlegként megállapított összegek minden esetben visszatérítendők a vevő számára, amennyiben az ügylet valamilyen okból meghiúsul. Teljesen lényegtelen, miért szűnt meg a szerződés, a lényeg, hogy az előlegnek nem a büntető jelleg a funkciója.

Sokan ismerik azt a mondást, hogy ha a vevő miatt hiúsul meg az üzlet, akkor a foglaló elveszik, míg ha az eladó lép vissza, akkor a foglaló kétszeresét kell visszatérítenie. Ez elsőre nagyon vonzóan hangzik, de a valóságban ritkán tapasztalni, hogy az eladó valóban kétszeres összeget adna vissza, amikor visszalép az üzlettől.

Az így kifizetett összeg, amely általában a vételár 10-20%-át teszi ki, a szerződéses kötelezettségek megerősítésének célját szolgálja. Ez nem egy extra költség, hanem a vételárnak egy jól körülhatárolt része. Funkcióját tekintve pedig lényegében kárátalányként funkcionál.

Amennyiben a szerződés egyik fél mulasztása miatt nem teljesül, és a felek foglalóban állapodtak meg, a vétlen fél jogosult a kapott foglaló megtartására, míg a másik fél a foglalót kétszeresen követelheti vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy a felek közötti megállapodás, legyen az foglaló vagy előleg, alapvetően befolyásolja a helyzetet. Előleg esetén, ha valaki visszalép, a károk megtérítése csak bírósági úton érvényesíthető, ami további jogi lépéseket és költségeket vonhat maga után a hoppon maradt fél számára.

Amennyiben a vevő nem tudja teljesíteni a vételár hátralévő részét, mert végül nem sikerül hitelt kapnia a pénzintézettől, úgy a foglaló összegét sajnos automatikusan elveszíti.

A valóságban a felek gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a jogi sajátosságot, és a foglalót inkább egyfajta jolly joker-ként kezelik. Ez a megközelítés érthető, hiszen amíg nem merül fel bírósági jogvita az ügy kapcsán, addig a jogi elméletek és dogmák senkit sem vonzanak.

Ez ritkább jelenség, tipikusan akkor értelmezhető, amikor egy magánszemély kereskedésbe adja az autóját bizományos vagy megbízásos értékesítésre. Bánatpénz hiányában általában abban állapodnak meg a felek, hogy az üzlet meghiúsulásakor kötelesek elszámolni egymással, az addig teljesített szolgáltatások (egyebek között takarítás, műszaki rendbetétel, polírozás, hirdetés, telephelyen való kiállítás) ellenértékét pedig ki kell fizetni a kereskedő számára.

Ha a szerződésben szerepel bánatpénz, akkor a tulajdonos csak a díj megfizetése után viheti el az autót. Ez a bánatpénz valójában kárátalányként működik. Bármilyen összeg meghatározható, de ha a kiszabott szankció túlzott mértékű, a bíróság a kérelmet mérlegelve csökkentheti azt.

Javaslat: A szerződésből világosan ki kell derülnie, hogy az átadott vételárrészlet előlegnek vagy foglalónak minősül-e. Amennyiben hitelre vásároljátok az autót, érdemes előleget rögzíteni a megállapodásban. Készpénzes tranzakció esetén viszont a foglaló a megfelelő választás. Ne feledjétek, ha úgy döntötök, hogy visszaléptek az üzlettől, számoljatok a foglaló elvesztésének lehetőségével, és azzal is, hogy ha az eladó komolyan veszi az ügyletet, akkor kártérítési követeléssel is élhet.

A problémák elkerülése érdekében fontos, hogy alaposan átgondoljátok az eladás és vásárlás folyamatát. Különösen figyeljetek arra, hogy milyen jogcímen történjen az első vételárrészlet kifizetése, hiszen ez nagyban befolyásolhatja a későbbi tranzakciókat.