Albérletek biztosítása: A bérbeadók és bérlők egyaránt jogosultak lakásbiztosítást kötni, így védve érdekeiket és vagyontárgyaikat.

Hamarosan kihirdetik a felvételi ponthatárokat, az ezt követő hetekben pedig ismét felpörög az albérletpiac: több ezer diák próbál majd az új tanintézménye közelében számára kedvező feltételekkel albérletet találni. E feltételek között gyakran elsikkad az ingatlan megfelelő biztosítottságának kérdése, sok esetben csak a károk bekövetkezte nyomán derül ki, hogy kötöttek-e megfelelő biztosítás a bérleményre.

A bérleti szerződés feltételeinek megvitatása során elengedhetetlen, hogy a biztosítás kérdését is körbejárjuk. Bár a hazai lakásállomány jelentős része, közel 75%-a biztosítva van, az alkuszok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadott ingatlanok esetében ez az arány általában alacsonyabb. Érdemes tehát előre tisztázni ezt a fontos aspektust, hogy elkerüljük a későbbi problémákat.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a bérlemény nincs biztosítva, a bérlő is jogosult lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra, természetesen a bérbeadóval egyeztetett feltételek figyelembevételével - magyarázza Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A valóságban azonban általában a megosztott biztosítási modell terjedt el: a tulajdonos saját ingatlanjára köt biztosítást, míg a bérlő a saját ingóságait védi egy külön biztosítással. Ez a megközelítés praktikus, hiszen a biztosító csak annak a személynek a vagyona után tud fedezetet nyújtani, aki a biztosítási kötvényen biztosítottként szerepel.

A szokásos gyakorlat szerint a kapcsolódó költségek a fent említett arányban oszlanak meg a felek között. Az ingatlanbiztosítás díja nem része a bérleti díjnak és a rezsiköltségeknek, ezért ezt általában a főbérlő nem hárítja át az albérlőre. Ezzel szemben az ingóság biztosításának díját jellemzően a bérlő állja.

A hazai biztosítók nem, vagy alig tesznek különbséget annak alapján, hogy a lakást a tulajdonos vagy annak bérlője lakja. A biztosítás megkötésekor ugyan meg kell jelölni, hogy bérbeadott (vagy bérelt) lakásról van-e szó, ám ennek a díjak és feltételek tekintetében nincs, vagy kevés vonzata van (egyes biztosítók minimális pótdíjat számítanak fel ilyen esetben). A bérlés időtartama egyik biztosítónál sem releváns szempont, vagyis az airbnb-re, illetve egy többéves lakásbérletre vonatkozó feltételek megegyeznek.

Az MNB által július 2-án nyilvánosságra hozott lakásbiztosítás-index adatai alapján 2025 első negyedévében a lakásbiztosítások átlagos éves díja 64 400 forintot tett ki. Ez az összeg 8,7 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Érdekes megjegyezni, hogy a kárkifizetések maximális összegét meghatározó biztosítási összeg közel 20 százalékkal emelkedett, ami a jegybank szakértői szerint azt jelzi, hogy a lakásbiztosítások ár-érték aránya kedvezőbbé vált.