A TikTok képes lehet új életet lehelni a nyomtatott könyvek világába és az olvasás iránti szenvedélybe. A platformon megjelenő kreatív tartalmak, könyvajánlók és kihívások révén sok fiatal figyelmét felkeltik a könyvek, amelyeket korábban talán figyelmen

Van-e jövője a könyveknek és az olvasásnak? E kérdés körül forgott a szó szerdán Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házának tágas termében. Az MCC rendezésében Nyáry Krisztián író, könyvkiadó és kommunikációs szakember, valamint Ludvig Orsolya Stephanie, kommunikációs szakértő és marketingigazgató osztotta meg gondolatait. A beszélgetést Fehér Imola, a Méhes György-debütdíjas költő és pedagógus vezette, aki izgalmas párbeszédet alakított ki a résztvevőkkel.

A beszélgetés kezdeti szakaszában számos kérdésre fény derült a könyvek jövőjével kapcsolatban, azonban ez nem csökkentette a találkozó izgalmát, amely végigkísérte a résztvevőket a rendezvény során.

Nyári Krisztián rávilágított arra, hogy pályafutása során már legalább ötször temették el az olvasás és a nyomtatott könyvek eszményét. Először a televízió térhódítása, majd az internet robbanásszerű elterjedése, az e-könyvek népszerűsége, a közösségi média hatása, és legújabban a mesterséges intelligencia megjelenése vált a könyvek jövőjét fenyegető tényezőkké. Ugyanakkor a nyomtatott könyvek eddig mindig túlélték a válságokat, és a jövőjük is ígéretesnek tűnik. Azonban nem elhanyagolható a figyelmeztető jel: Nyáry a magyarországi helyzetet elemezve megemlítette, hogy egyre többen vannak, akik az előző évben egyáltalán nem nyúltak könyvhöz. Romániában pedig a helyzet még kedvezőtlenebbnek mutatkozik.

Az olvasók csökkenésének oka lehet a funkcionális analfabéták számának növekedése, akik ugyan olvasni tudnak, de nehezen értelmezik az olvasottakat. A másik ok: azért vesznek kevesebben könyvet a kezükbe, mert egész nap digitális betűket falnak a különböző platformokon.

A magyar könyvpiac az utóbbi négy évben dinamikus növekedést mutat, ami figyelemre méltó fejlődés. A statisztikák szerint egy viszonylag szűk csoport rendkívüli lelkesedéssel olvas, ám a rendszeresen olvasó és a könyvekhez alig nyúló emberek között hatalmas szakadék húzódik. Érdekes tendencia, hogy a nyomtatott könyvek olvasói között a nők dominálnak, ami valószínűleg Erdélyre is érvényes. Nyáry magyarázata szerint a férfiak gyakran inkább az információs jellegű szövegeket preferálják, amelyek könnyen elérhetők az interneten.

Az író és könyvkiadó-vezető szerint aggasztó tendencia figyelhető meg, hogy egyre kevesebb helyen találkozunk az új könyvek hirdetéseivel. A nyomtatott sajtó, valamint a televízió és a rádió világából is eltűntek a könyvajánlók, így gyakran nem értesülünk arról, ha egy könyv éppen nekünk íródott. Ugyanakkor egy ellentétes folyamat is zajlik: az irodalmi kávéházak újraéledtek, és számos lehetőség kínálkozik az alkotók és olvasók találkozására. Érdemes követni a könyves podcastokat, és akik tehetik, szervezzenek könyvklubokat. Az olvasás közösségi élménye rendkívül fontos; nagyszerű érzés megosztani az olvasottakat olyanokkal, akik szintén ismerik a legutóbb kezükbe vett könyvet.

És a meglepetés: a fiatalok is falják a könyveket, de ők elsősorban a TikTokon értesülnek az újdonságokról, a book-tok videókból.

Ha mi, felnőttek olvasunk, jó eséllyel a gyermekünk is könyvfaló lesz. Ebben pedig hatalmas szerepe van annak, hogy a szülőket se mobiltelefon-simogató zombiként lássa a gyerkőc, hanem rendszeres olvasóként. Illetve hihetetlenül fontos az esti mese felolvasása a jövő olvasóinak nevelésében.

Az iskolákra hatalmas felelősség hárul, hiszen sokak szerint jelenleg inkább hátráltatják a diákok olvasási kedvét. Magyarországon a tanulás gyakran nehéz szövegekkel kezdődik, mivel a tananyag időrendi sorrendben épül fel. Balassi művei például nem feltétlenül a legmegfelelőbbek az olvasás megszerettetésére, főként a bonyolult nyelvezetük miatt. A nyelvhasználat kulcsszerepet játszik, hiszen a diákok számára már a 70-80 évvel ezelőtt írt szövegek is nehezen érthetőek. Jókai Mór remek történetei, amelyek akár egy Netflix-sorozat forgatókönyvének is megállnák a helyüket, a hosszú tájleírásaik miatt elriasztóak lehetnek a fiatal olvasóktól. Ugyanakkor a klasszikus művek újraírásában rejlik a jövő lehetősége: például a Bánk Bán vagy a Csongor és Tünde modern, befogadhatóbb nyelvezetben való bemutatása izgalmas olvasmányélményt nyújthat a mai fiatalok számára. Fontos tudni, hogy a statisztikák azt mutatják, akik 14 és 18 éves koruk között nem válnak rendszeres olvasókká, azoknak kicsi az esélyük arra, hogy felnőttként a könyvek szerelmesei legyenek.

Ludvig Orsolya Stephanie szerint olvasni kell, és nagyjából mindegy, hogy ki mit olvas. A régi klasszikusok és a mai szerelmes regényfüzetek is jó olvasmányok lehetnek, ha kielégítik igényeinket. A fókuszált, mély olvasás fejleszti a kreativitást és az intelligenciát is, segít kikapcsolni az egész napon át tartó digitális zsongásból. Páratlan megnyugvás lehet az elmének, az elcsendesülés esélye.

De talán a leglényegesebb dolog: az olvasásnak igazi örömforrássá kell válnia!