A kormányzat újabb lépést tesz: egy innovatív megközelítés révén kívánja elkobozni a vagyonokat, mely sokak számára csapdaként is felfogható.

A vagyonvisszaszerzés és elkobzás jogi keretrendszere rendkívül bonyolult és sokrétű kérdéseket vet fel a társadalom, a gazdaság és az egyének szempontjából egyaránt. E rendszerek célja, hogy helyreállítsák a jogszerűséget, visszaállítsák a jogtalanul megszerzett javakat az eredeti tulajdonosokhoz, valamint megakadályozzák a bűncselekményekből származó eszközök további használatát. A vagyonvisszaszerzés folyamata gyakran hosszadalmas és összetett, hiszen számos jogi lépést kell megtenni, beleértve a bizonyítékok előterjesztését, a tulajdonjog igazolását és a bírósági eljárások lebonyolítását. Ezen felül a jogi keretek különböző országokban eltérőek lehetnek, ami tovább bonyolítja a helyzetet a nemzetközi ügyekben. Az elkobzás, mint jogi intézkedés, a bűncselekmények megelőzésére és a közérdek védelmére szolgál. Az elkobzott javakat gyakran állami kezelésbe veszik, és azok sorsáról számos szabályozás dönt. Fontos megemlíteni, hogy az elkobzás során is érvényesülniük kell az alapvető jogoknak, hiszen a jogszerű eljárás biztosítása elengedhetetlen a társadalmi igazságosság fenntartásához. Összességében a vagyonvisszaszerzés és elkobzás folyamata nem csupán jogi, hanem etikai és társadalmi kérdéseket is felvet, amelyekre a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak is figyelemmel kell lennie. A cél a tisztességes eljárás és a jogi normák betartása mellett a közérdek szolgálata, valamint a társadalmi rend és biztonság megőrzése.

amiről meg is kezdte a társadalmi egyeztetést az Igazságügyi Minisztérium. A büntetőjogi tárgyú törvények módosítását azzal indokolja a Tuzson Bence miniszter által vezetett tárca, hogy az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi

kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon. A törvényalkotók úgy látják, a szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését.

Most a legutóbbi célt helyezzük a középpontba, hiszen a minisztérium megerősítette, hogy a törvény célja a magyar jogrendbe való átültetés a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelv alapján. Továbbá egy olyan bűnügyi vagyonkezelési rendszert fog kialakítani, amely nem csupán összhangban áll az uniós normákkal,

- derül ki a szövegből.

Bár a magyar jogszabály módosítása nem tisztázza, mikor lehet elvenni az "ismeretlen eredetű" vagyont, az Európai Unió által meghatározott irányelvek világos keretet nyújtanak arra vonatkozóan, hogyan és mikor lehet visszaszerezni a bűncselekményekből származó eszközöket. Ez akkor is érvényes, ha a konkrét bűncselekmény elkövetését nem sikerült teljes mértékben bizonyítani a gyanúsított ellen. A cél az, hogy megakadályozzák, hogy a szervezett bűnözés hasznot húzzon a "szürke zónába" került pénzeszközökből.

Ez a szabály akkor alkalmazandó, amikor a hagyományos elkobzás – például egy jogerős ítélet nyomán – valamilyen jogi vagy bizonyítási akadály miatt nem kivitelezhető. Ilyenkor, ha a vagyon már nyilvánvalóan azonosítható, esetleg befagyasztották, és megalapozott gyanú merül fel arra, hogy az adott eszköz bűncselekményből származik, a szabály életbe léphet. Fontos, hogy az ügynek olyan bűncselekményhez legyen kapcsolata, amely legalább négy évig terjedő büntetés kiszabását vonja maga után, tehát a viszonylag súlyosabb bűncselekmények kategóriájába tartozik.

A bíróság elkobzási intézkedését akkor hozhatja meg, ha megbizonyosodott arról, hogy a szóban forgó vagyon kapcsolódik egy bűnszervezethez, és a bűncselekmény jelentős anyagi előnyöket generált. Ezt a "súlyossági küszöböt" csak azokban az esetekben alkalmazzák, ahol a haszon mértéke és a bűnszervezet szervezettségének foka ezt szükségessé teszi.

Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul. Az uniós irányelv szerint ilyenek például, ha

Fontos továbbá az is, hogy az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például: örökösök, üzlettársak).

Sőt, miközben a jogorvoslat lehetőségét minden esetben garantálni kell, nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is lehetséges, vagy önálló eljárásként is lefolytatható.

Ugyanakkor a szabály kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik, nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési eljárásokat. Ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben tovább is szigoríthatnak.

Ez különösen figyelemre méltó, mivel Magyar Péter többek között azzal a céllal kampányol, hogy "visszaszerezzük az ellopott állami vagyont" egy leendő választási győzelem esetén. A Tisza párt programjában szerepel egy új intézmény, a Nemzeti Vagyonvédelmi és -Visszaszerzési Hivatal létrehozása. E szervezet célja, hogy független, kiemelt jogkörökkel felruházott testületként vizsgálja ki az elmúlt két évtized korrupciós ügyeit, függetlenül attól, hogy melyik kormány vagy párt áll mögöttük.