A jövő a fiatalok kezében rejlik. Az ő kreativitásuk és lelkesedésük formálja a világot, és új lehetőségeket teremt a társadalom számára.

A fiatalok jövője a tét, és azért tenni, dolgozni kell – ez volt a központi gondolata a 23. EU Akadémiának, amelyet Félixfürdőn rendeztek meg november 21-23. között. Az esemény során felmerült az a provokatív kérdés is, hogy miért ne kezdődhetne el ez a jövő már a következő héten, miért kellene várni vele. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Wilfried Martens Center for European Studies által szervezett rendezvényen a Népújság is aktívan részt vett, így a fiatalok hangja még inkább érvényesülhetett.

Az EU Akadémia a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik úttörő programja volt, amely 23 évvel ezelőtt indult el. Már az első alkalommal is arra ösztönözte a fiatalokat, hogy közösen reflektáljanak az őket érintő aktuális kérdésekre, melyek alapvetően formálják a jövőjüket. Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke hangsúlyozta, hogy az Akadémia célkitűzései a mai napig megmaradtak, ugyanakkor az esemény központi elemévé vált a közösségépítés, amely elengedhetetlen a fiatalok közötti kapcsolatok erősítéséhez.

A Wilfried Martens Center for European Studies és a Kós Károly Akadémia Alapítvány az esemény főtámogatója és szakmai partnere is, előbbi azért is fontos, mert egy szélesebb világlátás kialakításához biztosít tudást. Az idei konferencia középpontjában az adaptáció állt, az, hogy a fiatalok hogyan tudnak alkalmazkodni, és hogyan tudják alakítani a mostani politikai és gazdasági körülményeket, valamint miként tudnak a mesterséges intelligenciával együtt dolgozni, hogyan tudnak ellenállóak lenni a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette, mindezt pedig miként tudják itthon, Erdélyben megtenni.

Az Akadémián sikerült olyan témákat választani - akár a munkaerőpiac, a vállalkozások, vagy a technológia - amelyek elérték a fiatalok ingerküszöbét, hiszen az előadások végén kérdéseket tettek fel, ami azt jelenti, hogy a feldolgozott témák valamit elindítottak bennük, mondta Szilágyi Dóra Emese, aki sikeresnek ítélte meg a 23. EU Akadémiát, ugyanakkor biztosította arról a nyilvánosságot, hogy jövőre is lesz folytatás.

Kovács Péter, a Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke és a Magyar Ifjúsági Értekezlet alapító elnöke szintén részt vett az eseményen, ahol exkluzív interjút adott lapunknak. Elmesélte, hogy 23 évvel ezelőtt nemcsak résztvevőként, hanem szervezőként is jelen volt az Akadémián. "Akkoriban az idősebb generáció azt hangoztatta, hogy a jövő a fiataloké, ami számomra frusztráló volt, hiszen úgy éreztem, miért kellene várni? Miért ne kezdődhetne el a jövő már a következő héten?" – mondta Kovács Péter, aki hangsúlyozta, hogy a fiataloknak maguknak kell cselekedniük, senki nem fogja helyettük megvalósítani azt, ami a jövőjük szempontjából fontos. A Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke arra ösztönözte a fiatalokat, hogy legyenek aktívabbak, tanuljanak folyamatosan, és ne féljenek több lábon állni. A kulcsszó a "több" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a világ gyors ütemben változik, így elengedhetetlen a sokoldalúság és a folyamatos tanulás a siker érdekében. Emellett kiemelte, hogy fontosabbá válik Erdély jövőjéről való gondolkodás is, hiszen a romániai és bukaresti döntések közvetlen hatással vannak az emberek életére. A fiatalok feladata, hogy túlszárnyalják az előttük lévő generációkat, és ne arra törekedjenek, hogy csupán egy "kicsi RMDSZ" legyenek – emelte ki az alapítvány alelnöke.

A román politika és a román politikai pártok nem érettek meg arra, hogy empátiával forduljanak a magyar igényekhez. Ez lehet a jövőben változni fog, de jelenleg nem ez a helyzet, ezért is fontos, hogy Bukarestben ott legyen a magyar érdekképviselet, ott legyen a magyar érdekképviselet a megyei és helyi önkormányzatokban, és ha lehet, akkor legyen magyar polgármester is, nyomatékosította Kovács Péter, aki szerint ha ezek a tényezők megvannak, akkor teljesen másként fognak ránk tekinteni mint nemzeti közösségre, és másképpen fognak viszonyulni azokhoz az ügyekhez is, amelyek számunkra fontosak.

Az Erdély iránti elköteleződés kapcsán a Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke hangsúlyozta, hogy ez nem csupán anyagi kérdés, hanem sokkal inkább a hit, a lelkesedés és az elhivatottság kérdése. Még ha vannak olyan szervezetek is, amelyek jelentős összegeket tudnak elkülöníteni egy-egy esemény lebonyolítására, a lényeg nem ez. Ahogyan a MIÉRT alapítója emlékeztetett, a korábbi Akadémia időszakában sem álltak rendelkezésre a mai modern technikai vívmányok, mint például a LED-falak, mégis sikerült megvalósítaniuk az elképzeléseiket. A valódi kérdés az, hogy a fiatalok mennyire hisznek az erdélyi ügyben. Kovács Péter véleménye szerint ezen fiatalok már léteznek, csupán újra kell őket inspirálni, és a figyelmüket Erdély irányába terelni. A hangsúlyt nem Magyarországra, hanem a helyi közösségekre, helyi kezdeményezésekre és emberekre kell helyezni, mert ezek az igazi motorjai az előrelépésnek.