A jelenlegi államfő a legnagyobb eséllyel pályázik a horvát elnöki posztra a közelgő választások során.

Vasárnap 3,7 millió horvát választópolgár nyolc elnökjelölt közül teheti le voksát. Valószínű, hogy a szavazás második fordulóra is áttér, ahol már csak a legjobb eredményt elért két jelölt versenyez majd egymással.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a horvát elnökválasztás esélyese Zoran Milanović, aki a közelgő vasárnapi szavazáson rajthoz áll. A 58 éves politikai vezető nemcsak a legnagyobb népszerűségnek örvend az országban, hanem gyakran éles kritikát fogalmaz meg a Nyugat Ukrajnának nyújtott katonai segítsége kapcsán, továbbá folyamatosan kifogásolja a jelenlegi horvát kormány működését is. Milanović megnyilvánulásai és állásfoglalásai sok vitát generálnak a politikai diskurzusban, ezzel tovább növelve láthatóságát a horvát közéletben.

Milanovićot a balközép szociáldemokraták (SDP) állítják a legnagyobb ellenzéki pártként. A politikai pályafutása 2020 óta az államfői pozícióval gazdagodott, ám korábban, 2011 és 2016 között a kormányfői szerepet is betöltötte. Az SDP-t 2007-től 2016-ig irányította, de 2020-ban hivatalosan is távozott a pártból.

A Horvát Demokratikus Unió, a kormányzó párt, Dragan Primorac gyermekorvost és egyetemi professzort állítja az elnöki posztra, aki a legfrissebb felmérések alapján a második helyen áll. A nyugatbarát jelölt célja, hogy a nemzet egységét szimbolizáló politikai figuraként pozicionálja magát a közvélemény előtt.

Néhányan úgy gondolják, hogy Marija Selak Raspudić, a konzervatív független jelölt, aki a választások előtti közvélemény-kutatások alapján a harmadik helyen szerepel, komoly kihívója lehet Zoran Milanovićnak a második fordulóban. Selak Raspudić kampányának középpontjában az egyszerű emberek gazdasági gondjai állnak, valamint olyan fontos témák, mint a népességcsökkenés és a korrupció.

Az első fordulóban a verseny kimenetele csak abban az esetben dőlhet el, ha a nyolc jelölt közül valamelyik elnyeri a szavazatok legalább felét. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, így valószínű, hogy a második fordulóra is szükség lesz, amelyet 2025. január 12-én tartanak meg.

Horvátország politikai struktúrája a parlament és a kormány köré épül, amelyek kulcsszerepet játszanak a döntéshozatalban és a végrehajtásban. Az elnök azonban nem csupán ceremoniális figura; aktívan befolyásolhatja a külpolitikai stratégiát, és jelentős erkölcsi autoritással rendelkezik. Emellett az államfő a horvát fegyveres erők parancsnokaként is funkcionál, felelősséggel tartozik az ország függetlenségének és területi egységének megóvásáért.