A meteorológusok előrejelzései szerint a gyenge La Niña jelenség hamarosan véget érhet. Kiderül, milyen hatással lesz ez az időjárásra.
Még tavaly decemberben észlelték a kutatók, hogy a La Niña jelenség megjelent. A legújabb előrejelzések szerint azonban ez nem lesz hosszú életű az emberi befolyás miatt.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legújabb jelentése alapján a 2024 decemberében kialakult gyenge La Niña esemény valószínűleg nem tart majd sokáig. Az Egyenlítő menti Csendes-óceán tengerfelszíni hőmérséklete, amely jelenleg az átlagosnál hűvösebb, a következő hónapok során várhatóan visszatér a megszokott normális szintre.
A WMO Globális Szezonális Előrejelző Központjai által készített előrejelzés alapján 2025 március és május között 60%-os valószínűséggel ENSO-semleges körülmények várhatóak, ami azt jelenti, hogy sem La Niña, sem El Niño hatásai nem lesznek dominálóak. Április és június között pedig ez a valószínűség 70%-ra emelkedik. Az El Niño kialakulásának lehetősége ebben az időszakban rendkívül alacsony, szinte elhanyagolható mértékű.
A hosszútávú előrejelzések megbízhatósága csökken a boreális tavasz idején, amelyet a meteorológusok "tavaszi előrejelzési akadályként" emlegetnek. Ez a jelenség nehezíti az El Niño és La Niña hosszútávú pontos előrejelzését, mivel a Csendes-óceáni hőmérsékleti és légköri mintázatok kevésbé kiszámíthatóak ebben az időszakban.
A WMO főtitkára, Celeste Saulo hangsúlyozta, hogy az ilyen szezonális előrejelzések kulcsszerepet játszanak a világ időjárási és éghajlati mintázatainak megértésében. Az információk lehetővé teszik a katasztrófakockázat csökkentését, valamint jelentős gazdasági megtakarítást eredményezhetnek az olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, az energiaügy és a közlekedés.
A La Niña egy olyan nagy skálájú természetes éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán középső és keleti részén lévő tengervíz lehűlésével jár. Ez a globális időjárásra is hatással van, befolyásolva a szél-, nyomás- és csapadékviszonyokat. A La Niña gyakran hoz szárazságot Dél-Amerikában, valamint heves esőzéseket és áradásokat Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában.
A természetes ENSO-jelenségek, mint az El Niño és La Niña, az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés tükrében nyernek igazán értelmet. Az ember által generált éghajlatváltozás fokozza az időjárási szélsőségeket, és hozzájárul olyan hőmérsékleti rekordok megdöntéséhez, mint amilyen 2025 januárja is volt, amely a mérések történetének legmelegebb januárjaként vonult be a történelembe. Érdekes módon február a harmadik legforróbb hónapként következett a sorban.
Bár az ENSO az egyik legfontosabb globális klímaalakító jelenség, nem ez az egyetlen tényező, amely befolyásolja a Föld éghajlatát. A WMO rendszeresen frissíti Globális Szezonális Klímajelentését (GSCU), amely figyelembe veszi más fontos éghajlati változékonysági mintázatokat is, így például az Észak-Atlanti Oszcillációt, az Arktikus Oszcillációt és az Indiai-óceáni Dipólt.
A legfrissebb előrejelzések alapján a globális tengerfelszíni hőmérséklet továbbra is a megszokott átlagértékek felett fog alakulni a legtöbb nagy óceáni régióban, kivéve az Egyenlítő mentén elhelyezkedő keleti Csendes-óceánt. Ennek következtében a következő hónapokban világszerte a szárazföldi területeken is magasabb hőmérsékletekre számíthatunk, mint az átlagos értékek.
