A Gulagra deportált érsek boldoggá avatása talán még az alig vallásos Észtországot is a hit útjára terelheti.

Észtországban a lakosság 60%-a nem kötődik semmilyen vallási közösséghez, és a katolikusok aránya csupán 0,78%-ot tesz ki. Ennek ellenére a közelmúltban Alar Karis elnök a legmagasabb állami kitüntetést adományozta Marge-Marie Paastnak, aki Eduard Profittlich boldoggá avatásának egyházmegyei posztulátora. Az esemény különleges jelentőséggel bír, hiszen a vallásos identitás hiánya ellenére is fontos szerepet játszanak az egyházi értékek és hagyományok a társadalom életében.

Észtország tehát nem vallásos ország, lakosságának 16 százaléka ortodox, 8 százaléka lutheránus, s mint írtuk, 1 százalék alatt van a katolikusok aránya. Ezek az adatok teszik kivételes eseménnyé, hogy egy boldoggá avatási eljárási ügy felelőse is megkapta a Fehér Csillag Érdemérmet az észt kultúra világbéli terjesztésében szerzett érdemeiért.

"Ez a kitüntetés a katolikus egyháznak szól. Az egyház növekedett, láthatóvá vált Észtországban, és most már van egy tallinni egyházmegyénk"

- nyilatkozta Marge Marie Paas.

Eduard Profittlich érsek (1890-1942) boldoggá avatása 2025. május 17-én történik meg a tallinni Óváros téren. Az ünnepségen Christoph Schönborn bíboros, Bécs nyugalmazott érseke elnököl majd. Ferenc pápa 2024. december 18-án mártíromságként ismerte el az érsek halálát, és így hozzájárult boldoggá avatásához.

A szentatya döntése a legfrissebb jó hírrel együtt érkezett meg Észtországba, mely szerint Ferenc pápa egyházmegyei rangra emelte Tallinnt, az ország fővárosát. Ezzel a lépéssel a katolikus közösség növekvő létszámát is méltányolja, ami különösen jelentős mérföldkő a helyi hívek számára.

A német származású Profittlich 1931 és 1941 között Tallinn apostoli adminisztrátoraként tevékenykedett. Utolsó alkalommal a Szent Péter és Pál székesegyház küszöbén látták, mielőtt a Gulagra deportálták volna. Hosszas nyomozás után kiderült, hogy 1942. február 22-én hunyt el, még a halálos ítéletének végrehajtása előtt.

Észtországban a katolikusok valóban kisebbségben élnek, de az elnök reakciója a boldoggá avatás hírére, amelyben kitünteti az ügy posztulátorát, azt mutatja, hogy a katolikus vallásnak is van jelentősége és helye a társadalomban. Ez a lépés egyértelmű jele annak, hogy a vallási sokszínűség fontos része az észt identitásnak.

"Nagyon boldog vagyok. A kitüntetés arra engedett következtetni, hogy a katolicizmus jól ismert és látható Észtországban. Most az a feladatom, hogy Észtországot láthatóvá tegyem a Vatikánban és Európában is"

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – javasolta Marge-Marie Paas.